Rögtön itt van a másik Akshay Kumar film, amit a napokban néztem meg, és a De Dana Danhoz képest fényévekkel jobb, pedig nem ért el túl nagy sikert Indiában (fene tudja miért).
Bár teljes egészében Angliában játszódik, egy ottani szikh közösségben, m... Többégis India legnemzetibb sportjáról, a krikettről szól, aminek továbbra sem ismerem a szabályait. Akshay nem tudom, hogy krikettezik-e a valóságban, engem meggyőzött. Nem csak a játékával, hanem az egész szerepével. Ritkán játszik teljesen elnyomott, megalázott, frusztrált embert, pedig nagyon fekszik neki az ilyen szerep (bár lehet, hogy az indiaiak nem szeretik így látni mozihőseiket).
Mellette ellenpontként pedig ott van Anushka Sharma, aki hozza a nagyszájú, lobbanékony énjét, és megfűszerezi Akshay napjait.
A harmadik főszereplő meg nem más, mint Rishi Kapoor, az apa, aki elnyomja a fiát, bár nem is tűnik fel neki, hogy amit ő szeretetből elrendel, az a másik álmait zúzza porrá.
Nagyon jó film volt, nagyon jó zenékkel, tele van jobbnál jobb punjabi dalokkal, a szikh família pedig rettentően színes egyéniségeket takar, és amikor az egész család merő egy konspirációs összeesküvés, hogy eltitkolják fater előtt az újraindított krikett-karriert, az végtelenül vicces jelenetek sokaságát okozza.
Érdekes, hogy Rishi Kapoor feleségét az a Dimple Kapadia alakítja, akivel együtt debütáltak a Bobbyban, 1973-ban.
Amúgy több valódi krikettjátékos is szerepel a filmben, akik önmagukat alakítják.
