Meggyőző érvek

Csatlakozom az előttem szólókhoz: ez egy harmatgyenge történet. Egyedül a környezet és néhány érdekes karakter, ami fenntartotta az érdeklődésemet egy darabig.

Jujjj, ilyen, amikor a rendező annyira újat akar alkotni, hogy végül nézhetetlenül más lesz a darab. A főhősnő hosszú monológban adja elő nekünk a regény szövegét. Amúgy nem is rosszul. De a többi annyira modern, anakronisztikus és furcsa, hogy gyomor kell hozzá. Végül sikerült megnézni, de úgy hiszem, annyira megosztó a tálalás, hogy kevesen fogják élvezni.

Ami először eszembe jutott az az, hogy megcsúfolása Austen műveinek és életművének. Egy agyonmodernizált, divatelvárásokkal teletűzdelt borzalom, mely nyomába sincs az eredetiségnek. Végtelenül kommersz és bárgyú feldolgozás. A szöveg a XXI. századi szleng vetekszik az elnagyolt, lesarkított, bugyuta történetmeséléssel. Kár volt a belefektetett pénz (bár gyanítom, hogy csak egy újabb „csináljunkbármitcsakdőljönalóvé”-típusú film volt a cél. Azoknak, akik láttak már BBC feldolgozást Austen műveiből, azoknak arculcsapás lesz ez a film. Akik nem, nos... Nekik szívből ajánlom, hogy nézzék meg az eddigi feldolgozásokat, hogy legyen mihez viszonyítaniuk ezt a filmet. Megjegyzem, ennél még a Kintley-féle Büszkeség és balítélet feldolgozás is jobb volt. Egyszernézős. De ne hallgass rám, hiszen ízlések és pofonok. (Ez esetben pofonok.) Nézd meg és döntsd el magad. Szóval, filmre fel és jó szórakozást!

Nem szoktam véleményt írni, de ez a feldolgozás sajnos minden szempontból botrányosan rossz lett. Ajánlom helyette mindenkinek a 2007-es Tartózkodó érzelem megtekintését.

Igazából jó volt Dakota Johnsont látni ilyen szerepben. Úgy érzem, nagyon összenőtt A szürke 50 árnyalatával az utóbbi években, az ilyen nagyszerű alakítások pedig segítenek leválni arról a szerepről.

Több Jane Austin feldolgozást is láttam, többször is. A regényeket is olvastam, így nagyon vártam ezt a filmet. Azt gondoltam, ezt nem lehet elrontani. Tévedtem. A főhős annyira bárgyú lett, hogy a néző szinte szurkol, hogy Anne maradjon inkább hajad... Többon . A cselekmény sorrendjének nem célja sem a karakterek, sem a kor bemutatása, ami emiatt szintén elég bugyuta hatást kelt. Aki szereti Jane Austint, annak nagyon nem javaslom a megnézését.

Bár a sztori szerintem kétségtelenül remekül meg van írva, úgy éreztem, hogy ehhez a megfelelő hangulatban kell lenni ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember.

Öt percig bírtam, a pc-fekete Lady Russel megjelenéséig. Elfogadom, hogy modernizálni kell, meg izé, megszólítani korunk ifjúságát, de ha egy fel- és átdolgozás kutyaütő és pont a szerző szellemiségét, irodalmi és morális mondanivalóját hágja szembe... fúj. Nyitójelenetben smárol Jane Austen legösszetettebb történetének főhősnője. Ja.