Egy amerikai tudós látszólag Kelet-Németországba szökik, hogy egy titkos küldetés keretén belül megszerezzen egy fontos képletet. Azonban a dolgok összekuszálódnak, amikor szerelme utánaindul, mert nem érti, miért szökött meg. Egyedül is nehéz feladat lett volna visszatérni Nyugatra, és ez a… több»
A film összbevétele 13 000 000 dollár volt (imdb.com).
Michael és Sarah szorult helyzetbe kerülnek a színház nézőterén, amikor az állambiztonságiak egyre közelebb kerülnek ahhoz a sorhoz, amelyben ülnek. A férfi hirtelen felugrik, és azt kiáltja, hogy „Tűz van!” Pánik tör ki, és a tömegben sikerül elmenekülniük üldözőik elől. Ezt a jelenetet másolta le Richard Donner a Mel Gibson és Julia Roberts főszereplésével készült Összeesküvés-elmélet (1997) című filmjében.
(Bogi87)Kimaradt a filmből az a jelenet, amelyben Armstrong professzor találkozik Gromek testvérével, akit ugyanaz a színész (Wolfgang Kieling) játszott. A férfi egy képet mutat Armstrongnak, amely fivére három gyermekét ábrázolja. A jelenetet Hitchcock azért hagyta ki, mert az volt a véleménye, hogy a közönség szimpátiája az árván maradt gyermekek miatt Michael helyett inkább az áldozat felé fordult volna. Ugyanebben a jelenetben jellegzetes hitchcocki ötletként a fivér egy olyan késsel szeletelte a kolbászt, amilyet a testvére meggyilkolásánál használtak. A kihagyott jelenet elveszett, csupán néhány fotó maradt fenn róla.
(Bogi87)Hitchcock eredetileg úgy akarta befejezni a filmet, hogy Armstrong professzor eldobja azt a cetlit, melyre felírta a titkos képletet. Ez a megoldás szerinte összhangban lett volna a figura jellemével, aki bizonyos fokú naivitással, amatőrként vállalta a kémkedést, amely azonban sokkal mocskosabb munkának bizonyult (lásd Gromek kényszerű meggyilkolása), mint gondolta. Hitchcock állandó munkatársán, Alma nevű feleségén kívül állítólag senkinek nem tetszett ez a verzió, noha jellegzetesen hitchcocki ötlet volt.
(Bogi87)Gromek halálának jelenetével Hitchcock azt szerette volna bemutatni, hogy valójában mennyire nehéz megölni egy embert.
(Bogi87)Amikor a film elején Hitchcock néhány pillanatra megjelenik, a kísérőzene Charles Gounod Funeral March of a Marionette című szerzeményének melódiájába vált át, amely a rendező híres tévésorozata, az Alfred Hitchcock Presents (1955) fő zenei motívuma volt.
(Bogi87)Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »