Simon, az író fáradhatatlanul témát keres új regényéhez, amikor megismerkedik Izabellával, a festővel, aki épp a tihanyi apátságról készít képet. A férfinak ismerős ez a festmény, hiszen ugyanilyen függött annak idején nagyszülei lakásában. A kép szinte minden részletében hasonlít, még a templom… Több

FILMINFÓ

Azt nem mondom, hogy elvarázsolt, inkább ellazított, könnyeddé tett. Elfelejtettem a gondjaimat. Már a kezdete, ahogy megszólalt francia nyelven a csodás, andalító dal. Meg persze Tihany, szívem egyik csücske, ahová minden évben lejárunk. Értékeltem, hogy csak visszafogottan mutatták, nem manipulálták a nézőket a táj szépségének örökös felvillantásával. Nagyon szerettem főhősünk (Andorai Péter Krisztián) megmosolyogtató, néha sületlen monológjait (itt-ott magamra is ismertem :) ). Kassai Ilona tüneményes volt 93 évesen a minden titkok tudója, a nagymama szerepében. Imádtam a tojáslikőrös kis poénját. Nekem még az is tetszett, hogy a szereplők folyamatosan elbeszéltek egymás mellett, mert hisz' ilyenek vagyunk mi, emberek. Farkas Viktória negatív karakterként remek kontraszt volt a többi szereplővel szemben. A piros ruhás, titokzatos Izabella (Vészabó Noémi festőművész) engem is elvarázsolt, hol felbukkant, hol eltűnt, mint a mesékben. Egy kis levendulaillatot is éreztem a levegőben. Az, hogy bekukucskálhattunk a Pintér Galériába és a Grünberger csillárkészítő üzletbe, pazar látványt nyújtott. Charlie Álarc nélkül című csodaszép száma telitalálat volt befejezésként. Szerintem ez a film nem akart nagyot szólni, csak szórakoztatni, és ez sikerült is neki. Kicsit misztikus mesevilág, „hol volt, hol nem volt...”, a vége pedig a néző fantáziájára van bízva.
Nagyon kellemes film, remek karakterekkel, amelyeket bár kevésbé ismert, de nagyon tehetséges színészek alakítanak. Számomra nem is igazán kell több egy jó filmhez.
Most néztem meg a filmet, szerintem pénzmosásnak jó volt. A no name, ZS kategóriás, magukat színésznek avanzsáló emberek alakításai rosszak, a főszereplő csávó full unalmas, semmitmondó, saját gondolatait közvetítő narrációja főleg. És ő a filmben ál... Teljes kritika
Háttérzajnak kerestem filmet, és ráakadtam erre. Nos, őszintén mondom, hogy kellemes film volt. Számomra áradt belőle a nyugalom, bár lehet, hogy csak a levendula ihlette ezt az érzést, hiszen azon a tájon játszódik a film. Sehol semmi sietség, néhol pont az ellenkezőjét tapasztalja az ember. Néztem a filmet, nem csak zaj volt. A mai rohanó világban kell ilyen film is, ami legalább a kikapcsolódást lelassítja. Nekem nagyon tetszett, a szereplők is aranyosak voltak. Kedves film.