Umami, a boldogság íze

Egy játékfilmet nézek. Egy ember letűnt életének és elmúlásának napjait. A filmmel még nem is lenne bajom, de sikerült kinyílni a bicskának a zsebemben. 40 éve vendéglátózom. A sok felszínes butaságon túlteszem magam, de az influenszer 200-ra repítette a vérnyomásom. Miért nem lehet megszabadulni ezektől a nulla tudású bohócoktól? Miért lesi a sok idióta ezeknek a túlfizetet stroke-oknak az idétlenkedését? Egy-egy postjukkal tönkretehetik dolgozó emberek életét. Most próbálok megnyugodni. A film nézhető, bár nem tartozik Depardieu nagy alakításai közé.

Nem rossz, aranyos, vicces, megható, nekem tetszett. Persze nem remekmű, de Gerard Depardieu továbbra is zseniális.