Tatsuya Nakadai 1932. december 13-án született Tokióban. Pályafutása a második világháború utáni japán kulturális újjászületés idején kezdődött, és több mint hetven évet ölel fel. Kezdetben nem színészi pályára készült, de fiatal felnőttként felfedezték egy áruházban dolgozva, amikor egy filmhez statisztát kerestek – így indult rendkívüli karrierje, amely során a korszak legnagyobb japán rendezőivel dolgozott együtt, köztük Masaki Kobayashi, Akira Kurosawa, Mikio Naruse és Kihachi... Több
Tatsuya Nakadai 1932. december 13-án született Tokióban. Pályafutása a második világháború utáni japán kulturális újjászületés idején kezdődött, és több mint hetven évet ölel fel. Kezdetben nem színészi pályára készült, de fiatal felnőttként felfedezték egy áruházban dolgozva, amikor egy filmhez statisztát kerestek – így indult rendkívüli karrierje, amely során a korszak legnagyobb japán rendezőivel dolgozott együtt, köztük Masaki Kobayashi, Akira Kurosawa, Mikio Naruse és Kihachi Okamoto.
Első jelentős szerepét a háborús drámaként is értelmezhető "The Human Condition" (Ningen no jōken, 1959–1961) trilógiában kapta, amely Masaki Kobayashi rendezésében készült. Ebben a filmben Kaji karakterét formálta meg – egy erkölcsös férfit, aki az emberiességét próbálja megőrizni a második világháború embertelen körülményei között. Ez az epikus szerep azonnal a japán mozi élvonalába emelte, és megalapozta komoly, mélyen drámai karakterformáló hírnevét.
A nemzetközi ismertséget Akira Kurosawa két nagy filmje hozta el számára: a "Kagemusha" (1980) és a "Ran" (1985). A Kagemushaban egy szamuráj hadúr hasonmását alakította, míg a Ran című Shakespeare-adaptációban – amely a Lear király japán változata – ő játszotta Hidetora Ichimont, a tragikus sorsú hadurat. Mindkét alakítás kiemelkedő elismerést váltott ki, a Ran pedig nemzetközi mesterműként vált filmtörténeti klasszikussá, és sok kritikus szerint Nakadai egyik legnagyobb színészi teljesítménye.
Tatsuya Nakadai különleges képessége volt az, hogy képes volt a belső vívódást, a hatalmi harcokat, az erkölcsi dilemmákat és a lelki összeomlást egyaránt drámai erővel és finom árnyalatokkal megjeleníteni. Megjelenése arisztokratikus, tekintete kifejező, hanghordozása mély – mindezek együtt olyan karizmatikus karakterekké tették, akikre a nézők hosszú évtizedekig emlékeznek.
Pályája során több mint 130 filmben szerepelt, számtalan díjat nyert, és a japán kulturális élet egyik legnagyobb élő legendájává vált. Filmes munkái mellett aktív színpadi színész is volt, valamint színészképzéssel is foglalkozott, tanítványaival a klasszikus japán színjátszás mélységeit kutatta.
Tatsuya Nakadai mindmáig a japán mozi egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású színművésze, aki a tradicionális japán értékek és a modern drámai ábrázolásmód közötti hidat építette fel művészetével. Életműve nélkül a 20. századi japán filmművészet egyszerűen nem lenne teljes.
(Fekete Gandalf)