Őszintén? Mérges voltam. Szerintem bűnrossz film. Legalábbis, ha azt akarta elérni, amire gondolok. Mert cseppet sem volt szórakoztató. Meglehetősen hímsoviniszta szempontból ábrázolta a párkapcsolatokat, és kicsit sem próbált valamivel szélesebb látókört adni az eseményeknek.
A durva sztereotípiák felépítése csak arra volt jó, hogy már az elején elunjam magam. A szituációt már kismilliószor láttam: Adott a borzasztóan féltékeny feleség, Kaajal (Lara Dutta), az ártatlan papucsférj, Kishan (Anil Kapoor), aki nem győzi hárítani a gyanúsítgatásokat, a feleség rettenetesen naiv húga, Pooja (Esha Deol), akinek a férje Prem (Salman Khan) viszont úton-útfélen csalja a nejét, házasságuk mégis két galamb turbékolására hasonlít. De mivel a dupla csavar nem elegendő, még hozzá jön a koktélhoz Kishan pártfogoltja, Shekhar (Fardeen Khan), aki a film közepén történő kavarodás kellős közepén köt házasságot (akkor már én sem tudtam, hogy kivel) Sanjanával (Celina Jaitly), de addigra Prem már jól összekutyulta mindenki magánéletét, persze bosszúból, a bártáncos Bobby (Bipasha Basu) bevetésével. Nem vagyok híve a házasságnak, az egészséges párkapcsolatban hiszek, de azt ebben a filmben egyet sem láttam. Mindenki vagy megcsalja a másikat, vagy nem bízik benne, vagy annyira naiv, hogy az orráig sem lát. Az erre épülő sablonos helyzetkomikumot pedig egyáltalán nem találtam viccesnek. És persze még az sem történt meg, hogy mindenki jó útra tért. Hát az utolsó röpke jelenetben nem ez derült ki.
És még sem tudta megmenteni a filmet, pedig ő itt is szuper volt. De sajnos nem rajta múlott, hanem a többieken.
De legalább a színészek jól érezték magukat.
