A Támadás a Fehér Ház ellen sorozat immár trilógiává bővült, és mindenkit megnyugtatok, ez a rész is pont olyan lett, mint az előző kettő. De a mozi nyilvánvalóan egy stabil közönségbázist szólít meg, akik akkor lennének elégedetlenek, ha ez nem így volna. Éppen ezért az alkotók nem is igyekeztek más formulákkal kísérletezni, megmaradtak a stafétabotnál, ahogy az várható is volt.
A mai mozis kínálatban az akciófilm egyre ritkábban fordul elő tiszta műfajként. Sorra kapjuk a csihi-puhi fantasy és sci-fi képregényfilmeket, akcióba torkolló vígjátékokat, vagy mészárszék horrorokat, időnként ezen előbbiek kombinációját. Hiába található három-négy nagyobb akciójelenet minden mai nagyobb szuperprodukcióban, és végződnek a szuperhősfilmek rendszerint harminc-negyven perc precízen vágott akcióorgiával, a nyolcvanas években fénykorát élő akciófilm műfaja ma már többnyire a televízió kisképernyőjén vagy kizárólag DVD-n megjelenő címeken képviselteti magát. Illetve egy-két olyan mozis sorozatban, mint a Halálos iramban széria, mely filmek fokozatosan rugaszkodnak el a valóság és a gravitáció eszméi elől, valamint a Támadás a Fehér Ház ellen széria, mely annak ellenére is népszerű, hogy az első rész kivételével már kizárólag a címben intéznek támadást a fentebb említett intézmény ellen, de ennyi csúsztatást engedjünk meg a magyar filmcím fordítóknak.
A Védangyal bukása tipikus nyolcvanas évekbeli akciófilm, a rosszabb fajtából. Csak ez éppen 2019-ben került bemutatásra, amikor a közönség egy részének igenis van még igénye ilyen típusú filmekre. Az emberek szeretik nézni, ahogy egy tompa baltával faragott arcú, mogorva fickó félkézzel menti meg a világot a gonosz terroristák elől, és lebeg a haja a fegyverropogás hevében, ahogy a mögötte felrobbanó épületek fénye beragyogja az arcát és kirajzolódik a sziluettje a vásznon. Ez az eszményi férfiú pedig jelen filmünkben a megállíthatatlan Gerard Butler, akinek egyre pufibb arca még mindig egy igazi akcióhős tekintetét hordozza. Ha valakinek van előzetes elképzelése egy Gerard Butler filmmel kapcsolatban, akkor az minden bizonnyal igaz lesz a Védangyal bukására.
Manapság, ha szám van egy akciófilm címében, az kivétel nélkül arról tanúskodik, hogy a nézőnek semmi újdonságra nem kell számítania, valamint az egyel kisebb sorszámú epizódhoz képest arányosan minden nagyobb lesz és akciódúsabb, és több minden fog robbanni, és azt hiszem, mindenki érti, mire gondolok. A Támadás a Fehér Ház ellen 3. történetéről órákig lehetne beszélni, ha a lyukakat és értelmetlenségeket sorolnánk fel a sztoriban, de itt nem is ez a lényeg. A szokásos akciófilmes hagyományok érvényesülnek itt is. Csak éppen a nyolcvanas évek lassan negyven évvel ezelőtt volt. Ahhoz képest pedig a film nemhogy újdonságot nem mutat, még a kliséket is egyre érdektelenebbül ismétli. Az elnököt ismét megtámadják. Ezúttal a testőre, Gerard Butler a gyanúsított, akinek menekülnie kell, hogy kiderítse, ki akarja elvitetni vele a balhét. Aki pedig Butler útjába kerül, biztosak lehetünk benne, egy életre megtanulja, hogy mi az a móres.
Van itt árulás, családegyesítés, autósüldözés, lövöldözések, robbantások, dróntámadás és sok-sok akció, és még annál is több tesztoszteron és még több akció. Itt nincsenek poénkodások vagy az akciót megszakító drámai pillanatok, a film az elejétől a végéig pörög. A kisebb szerepekben ismerős arcok bukkanhatnak fel. Olyan színészek arcai, akik egykor ismertek, netalántán népszerűek is voltak, de mára csak egy ismerős arc maradt a karrierjükből. Így tér vissza az egyetlen állandó jelzővel leírható Morgan Freeman a bölcs elnök szerepében, Piper Perabo a hűséges feleség, valamint Danny Huston, Tim Blake Nelson, Jada Pinkett Smith és Nick Nolte is feltűnnek kisebb szerepekben. Ennek ellenére nem kell aggódni, egyikük sem szakítja félbe színészkedéssel az akciójeleneteket.
Annak ellenére, hogy a film tudatosan kizárólag az akcióra épít, ezen a téren sem láthatunk semmilyen kreatív megvalósítást. Vannak lövöldözések és vannak üldözések, de ezek egyike sem emlékezetes, és nem csak a sablonos és kiszámítható történet miatt nem kifejezetten izgalmas a film, hanem a látványvilág is széteső, túlzottan kapkodó. Nincs idő követni az eseményeket vagy megcsodálni a látványosabb képeket. A folyamatos pörgés rövid snitteket, sok kézikamerát és sűrű közeliket eredményez, amit így fárasztó követnie az emberi szemnek. A harcok nem különösebben jól megkoreografáltak, minden kifejezetten gyorsan történik, és sok jelenet játszódik éjszaka vagy nagy porban, homokban, amitől nehezen kivehető, hogy éppen mi történik a vásznon. Ezáltal A védangyal bukása még a társait is alulmúló akció áradat, nélkülözhető, újra felhasznált történettel.
Aki próbát tesz a Támadás a Fehér Ház ellen 3. című filmmel, valószínűleg tudja, mire ül be, és azt kapja a pénzéért, amire számít. Ha valaki kíváncsi a minden évben aktuális világmegmentő Gerard Butler filmre, az most is megtalálhatja a számításait. A realisztikus, földhözragadt, egy mindenki ellen típusú akciófilmek kedvelői is nosztalgiázhatnak egyet, és nem fognak csalódni, ha tudják, mire számítsanak. Ez a film valószínűleg még az alkotói szerint is pontosan az, aminek szánták, se több, hanem inkább kevesebb, de kétség kívül egy vérgőzös akciófilm.
Mike Banning valódi hazafi, aki mégis hazájával találja szemben magát. A biztonsági ügynököt az elnök elleni merénylet tervezésével vádolják, így nyomába ered az FBI és... több»
Szereplők: Morgan Freeman, Gerard Butler, Nick Nolte, Jada Pinkett Smith, Danny Huston
