Támadás a Fehér Ház ellen 3.: A védangyal bukása (2019)

A Támadás a Fehér Ház ellen sorozat immár trilógiává bővült, és mindenkit megnyugtatok, ez a rész is pont olyan lett, mint az előző kettő. De a mozi nyilvánvalóan egy stabil közönségbázist szólít meg, akik akkor lennének elégedetlenek, ha ez nem így volna. Éppen ezért az alkotók nem is igyekeztek más formulákkal kísérletezni, megmaradtak a stafétabotnál, ahogy az várható is volt. A mai mozis kínálatban az akciófilm egyre ritkábban fordul elő tiszta műfajként. Sorra kapjuk a csihi-puhi fantasy és sci-fi képregényfilmeket, akcióba torkolló vígjátékokat, vagy mészárszék horrorokat, időnként ezen előbbiek kombinációját. Hiába található három-négy nagyobb akciójelenet minden mai nagyobb szuperpr... több»

Ez a film is felvette a Halálos iramban franchise stílusát, arra vonatkozóan, hogy látványra, elpusztíthatatlan übermacsóra és akciódúsabb, túltolt folytatásokra megy. Annyi a különbség, hogy az előbbinek éppen ez az idealizálás adja meg a sikerét és karizmáját, ellenben  A Támadás a Fehér ház ellen világával. Ugyanis itt egyáltalán nem fekszik ez a fajta stílusirányzat, egy épkézláb első rész után mindjárt jött a franchise lehetősége és az anyagi haszon reményében bele is bocsátkoztak. A kritikai és nézői visszhang lényegtelen,  a bevétel a fontos. Amennyiben ez a film is eléri a kívánt bevételt, biztosan érkezik egy 4.rész is vagy egy spin-off. (Bár van esély mindkettőre) Szóval kapunk egy látványos, de bőrlehúzós akciófilmet ( na azért nem egy Szupercella 2-3 féle folytatást) , amit a moziból kisétálva el is felejtünk.

Ez a sorozat ugyanabban a cipőben jár, mint a Szupercella, csak valamivel azért nívósabb. A második rész volt a mélypont, ez azért jobb annál, mint sztoriban, mint szereplőkben. Jó volt látni Nolte-t, igaz már nagyon megöregedett, de összességében csak egy újabb tucat akciófilm, amit ha megnéz az ember, másnapra már el is felejti.

Elképzelni se mertem volna, hogy egy ilyen B kategóriás filmben, mint a Támadás a fehér ház ellen (bármelyik részéről van szó) van annyi potenciál, hogy trilógiává tudják bővíteni. Sőt, még mindig tartom magam ahhoz, hogy nincs is, de ha a Tengerészgyalogos, a 12 menet, a Szupercella és a hasonló sablonos, tv-film szintű filmek megkapták a folytatásaikat, akkor Gerald Butler műve is elbírja. A bonyodalmául szolgáló támadás jelenet még azt mondom, hogy hozza azt az alapszintet, ami egy izgalmas akciófilmhez kell, viszont a CGI ezek után kritikán aluli. Nincs mentség egy 2019-ben moziban látható filmnél az ilyen minőségű akciójelenetekre. A film végi nagy összecsapás a főhős és a rosszfiú közö... több»

Az előző két film egész emészthető volt számomra, ez pedig kicsit kényszerfilmnek tűnik nekem, ezért volt számomra csak nézhető.