Az elsőfilmes Sameh Zoabi az izraeli–palesztin konfliktusról mesél meta-vígjátékában. A Tel-Avivban minden megtörténhet úgy képes súlyos politikai témákat pedzegetni, hogy közben végig könnyed, szórakoztató és vicces marad.
A történet középpontjában egy fiktív szappanopera, a Lángoló Tel-Aviv áll, melynek stábjában a főszereplő, a pályakezdő és kissé szórakozott palesztin férfi, Salam (Kais Nashif) asszisztensként kezd dolgozni bácsikája közbenjárásával. A katonai ellenőrzőpontokon történő átkelések során megismerkedik egy Assi nevű izraeli katonával (Yaniv Biton), aki politikai nézeteivel átitatott utasításokat kezd adni Salamnak a szappanopera sztoriját illetően: a sorozatban ábrázolt szerelmi háromszög esetében Assi az izraeli katonával szeretné összehozni a főhősnőt, míg a stáb többi tagja, valamint persze a szappanopera fő célközönsége is inkább a palesztin férfivel látná szívesen a sorozat protagonistáját. Az írói rutinnal nem rendelkező Salam így megpróbál egyensúlyozni a producerek, köztük bácsikája ötletei, Assi utasításai (aki egyébként a sorozatrajongó feleségét szeretné lenyűgözni azzal, hogy belefolyik az írói munkálatokba, ráadásul képes bevetni a rangjából adódó hatalmát, hogy sakkban tartsa Salamot), valamint a közönség elvárásai között, miközben a saját életébe is szép lassan beköszönt a szerelem.
A Tel-Avivban minden megtörténhet sikerrel házasítja a romantikus komédiát a politikai drámával, miközben a remekül megválasztott téma által képes megmutatni, hogy egy nagy ívű, régóta húzódó háborús konfliktus hogyan szivárog be az átlagemberek mindennapjaiba, és egy tömeg-kulturális termék, ebben az esetben egy szappanopera, milyen metatextusokat tartalmazhat az alkotók nézeteitől függően. A film Salam kálváriáján keresztül a szórakoztatóipar működési mechanizmusaival is foglalkozik, a rendező betekintést enged a kulisszák mögé, mely frappáns helyzetkomikumok forrásául szolgál, például, amikor a szereplők arról beszélgetnek, hogy a férfi főhős mondana-e olyat egy nőnek, hogy „bombán nézel ki.” Ráadásul a Salamot alakító Kais Nashif remekül hozza a kezdetben teszetosza, az eseményekkel sodródó, de fokozatosan cselekvővé és önállóvá váló karaktert, így az általa szinte észrevétlenül bejárt ív organikusan belesimul a történetbe.
A film legnagyobb érdeme azonban az a tudatosság, őszinteség és bátorság, mellyel képes ábrázolni az izraeli–palesztin konfliktust, sőt, viccelni is mer és tud ezzel a sokrétű, évtizedes múltra visszatekintő, és nem éppen humoros krízishelyzettel. A humor pedig kiváló ízléssel van felépítve és adagolva, a figurák pont annyira karikírozottak, amennyire a vígjáték műfaja engedi, mégis mindegyikük szerteágazó motivációval és komplex háttértörténettel rendelkezik, így még a TV előtt ülő feleség és az ő klasszikus anyós sztereotípiákból felépített anyukája is vicces, hitelesen jelenítik meg a szappanoperák egyébkénti célközönségét.
A Tel-Avivban minden megtörténhet, tehát a nehéz téma ellenére is könnyed, lendületes és szórakoztató darab, mely ritkán tapasztalt jó ízléssel és arányérzékkel lett megszerkesztve. Bár a végére a korábbi tempó kissé alábbhagy, és egy-két jelenetnél jobban is megszaladhatott volna a vágó ollója, ettől függetlenül meg kell becsülni azokat a műfaji filmeket, melyek ilyen igényességgel és alapossággal reflektálnak fajsúlyos társadalmi és politikai jelenségekre.
dráma | romantikus | vígjáték
Salam, a fiatal és tapasztalatlan palesztin férfi egy népszerű szappanopera írója lesz, ami egy izraeli katonáról szól. Kreatív karrierje felívelőben van - ám amikor a katona... több»
