Tel-Avivban minden megtörténhet (2018)

Az elsőfilmes Sameh Zoabi az izraeli–palesztin konfliktusról mesél meta-vígjátékában. A Tel-Avivban minden megtörténhet úgy képes súlyos politikai témákat pedzegetni, hogy közben végig könnyed, szórakoztató és vicces marad. A történet középpontjában egy fiktív szappanopera, a Lángoló Tel-Aviv áll, melynek stábjában a főszereplő, a pályakezdő és kissé szórakozott palesztin férfi, Salam (Kais Nashif) asszisztensként kezd dolgozni bácsikája közbenjárásával. A katonai ellenőrzőpontokon történő átkelések során megismerkedik egy Assi nevű izraeli katonával (Yaniv Biton), aki politikai nézeteivel átitatott utasításokat kezd adni Salamnak a szappanopera sztoriját illetően: a sorozatban ábrázolt szerelmi háromszög esetében Assi az izraeli katonával szeretné összehozni a főhősnőt, míg a stáb többi tagja, valamint persze a szappanopera fő célközönsége is inkább a palesztin férfivel látná szívesen a sorozat protagonistáját. Az írói rutinnal nem rendelkező Salam így megpróbál egyensúlyozni a producerek, köztük bácsikája ötletei, Assi utasításai (aki egyébként a sorozatrajongó feleségét szeretné lenyűgözni azzal, hogy belefolyik az írói munkálatokba, ráadásul képes bevetni a rangjából adódó hatalmát, hogy sakkban tartsa Salamot), valamint a közönség elvárásai között, miközben a saját életébe is szép lassan beköszönt a szerelem. A Tel-Avivban minden megtörténhet sikerrel házasítja a romantiku... több»

Gyerekek ez tényleg az a film, amit zabál az ember, amíg nézi, de miután vége az egésznek valahogy már nem is érti az egészet és persze magát, miért is ült be rá. Nem okozott alapjában véve nagy csalódást a Tel Aviv, de nem érzem azt, hogy ezt még valaha még egyszer meg fogom nézni.

A jól csengő cím után szerintem a film egyáltalán nem nyújtja azt, amire vállalkozik. Nehéz egy olyan romantikus vígjátékot összehozni, ami ne csapjon át melodrámába, és sajnos ez néha ennek a filmnek is besikeredik. Ettől persze nem lesz egy borzalmas alkotás, csak épp kissé semmitmondó. Ez van.

Hát igen, ha az izraeliek és a palesztinok olyan lazán kezelnék a konfliktusaikat, mint a filmben, egy csapásra megoldódna minden és csak hírből ismernék a háborút. Úgy tűnik, ez egyelőre csak a filmvásznon működik, de majd egyszer talán... Jó kis film ez, az olcsó látványelemek ellenére is szórakoztató, de nem egy kiemelkedő alkotás.

Imádtam minden percét, nagyon átgondolt film, talán az a legnagyobb erőssége, hogy a néző nem látja előre a cselekmény alakulását. Humoros, a politikára vonatkozó utalásokat is nagyon tapintatosan oldották meg, ráadásul az amerikai romantikus vígjátékokból jól ismert rózsaszín cukormáz is elmaradt, mégis kellemes kikapcsolódást nyújt.