Faji ellentétek

2020.04.28 12:53 Artemisia Olvasottság: 749x

4

Egy méltán világsikerű történet többé-kevésbé méltó feldolgozása. Ahhoz persze, hogy igazán átéljük a színes, szerteágazó, mélyen árnyalt történetet, és az összes oldaláról teljes pompájában lássuk, feltétlenül szükséges a regény elolvasása is. Viszont a regényhez mért hiányosságait nem lenne sportszerű felróni neki, hiszen a film nyilvánvalóan más eszközökkel dolgozik, és egy ilyen monumentális történet esetében nyilvánvaló korlátai vannak a regénnyel szemben, pl. idő, lelki folyamatok bemutatása, flashback jelenetek. Úgyhogy ehhez mérten, illetve kiegészítő műként is fogom értékelni a filmet, és John Grisham zseniális regényével összevontan, komplett történetként is.

Az emberiség egyik legnagyobb faji ellentétjét, az Amerikát két részre szakító és vérbe borító fekete-fehér ellentéteket eleveníti fel a történet. Igaz, már évtizedekkel a polgárháború után járunk, és látszólag békében élnek egymással a polgárok, ám a déli államokban – nevezetesen Mississippi államban – még mindig erősek az előítéletek, jelen van a gyűlölet és a harag a feketék iránt, és a nyugodt felszín alatt ez a sok gyűlölet csak arra vár, hogy valaki megkaparja a felszínt, és kitörhessen. Az író, John Grisham pedig meg is teszi ezt, hiszen a lebilincselő dráma azzal veszi kezdetét, hogy 2 fehér férfi, a drogterjesztő Cobb és Willard elrabolja, megerőszakolja majd megkísérli meggyilkolni a mindössze 10 éves fekete kislányt, Tonya Hailey-t.

Joel Schumacher rendező érzékletesen adja vissza a megrázó képsorokat, és jól megragadta a fekete ellenes hangulatot és az azután fellobbanó, új erőre kapott fajgyűlölethullámot. A történet kulcsmozzanataként a kislány apja, Carl Lee Hailey önként igazságot szolgáltat és végez lánya megrontóival. A film híven adja vissza ezt a kulcsmozzanatot, és Schumacher elérte, hogy a jelenet beteljesítse a célját, hiszen ez a mozzanat szolgáltatja a történet erkölcsi mondanivalóját, ez késztet a törvényen, az igazságon, az emberségen való töprengésere, ezek átértékelésére, és az előítéletek tengerén át megkeresni és meglátni a fekete bőrszín mögött rejlő értékes embereket.

A cselekmény során a film, bár jóval szegényesebben és lényegre törőbben, de szintén megfelelően átadja többek között a Klu Klux Klan megalakulását és ellentmondásos tevékenységét – hiszen zömében jó szándékú fehér embereket zaklatnak, főképp Jake Brigance-t, akit a családjával együtt megkísérelnek meggyilkolni, vagy porig égetik a házát, vagy megölik az ártatlan Bud Twittyt –, a Hailey család megpróbáltatásait, Jake és Carl Lee kemény, árral szemben úszáshoz hasonló küzdelmét, Buckley mesterkedéseit, az esküdtek dilemmáját.

Bár az esküdtek döntésének pontos körülményeiről – melyeket Grisham szépen ecsetel – Schumacher meglehetősen szűkmarkúan számol be, és ezzel mintha csorbítaná a per és a döntés jelentőségét, illetve Jake Brigance áldozatait és energiáit (hiszen a regény során szívét-lelkét beleadta, amit a perbe fektetett), kisebb szépséghibái ellenére elfogadható, és így is Grisham regényének méltó megfilmesítése, mely nagyszerű szereplőgárdával dolgozott. Samuel L. Jackson, Matthaw McConaughey, Sandra Bullock, Kevin Spacey, Donald Sathurland, Ashley Judd stb. mind zseniális alakítást nyújtanak, és pályájuk előkelő szerepeiként gondolhatnak vissza erre a filmre.