2021.10.03 17:23 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 1712x
6

Nyakon váglak, kézen állsz

Santiago Menghini nagyon meg akart ijeszteni minket. Ehhez képest a film első egyharmada rettentő unalmasra és sablonosra sikerült, néminemű világító szemű lényekkel és furcsa suttogásokkal, halk neszekkel és egy kétségbeesett, mexikói származású fiatal lánnyal, aki anyja halála után bevándorlóként Cleveland koszos, lepukkant szegénynegyedében talál magának állást és szállást. A munka hosszú és fárasztó, a szállás pedig lepukkant, és már első látásra is furcsa.

Amber (Christina Rodlo) texasi személyi igazolványra gyűjt, hiszen szintén mexikói nagybátyja, ha amerikai állampolgár (ezt hazudja neki Amber), állást tud neki szerezni. Amber egy lepukkant varrodában, egy aljas és követelőző főnökkel a sarkában éhbérért dolgozik egy szebb élet reményében. Viszont éjjelente már problémásabb az élet a szálláson. Állandóan halott édesanyjáról álmodik, plusz egy furcsa és félelmetes kőládáról. Az óriási házban, ahol rajta kívül csak egy fiatal lány lakik, a szállásadója, Red (Marc Menchaca), nagyon furcsán viselkedik, és ha ez nem lenne elég, a hangok mellé Amber már árnyakat is lát, ráadásul a lepkék ellepik éjjelente a házat. De egyszer csak az elsőről Freja (Vala Noren) hirtelen eltűnik, és Red csak kitérő válaszokat ad a lány kérdéseire. Ráadásul kolléganője, aki megígéri neki az iratok megszerzését, Kinsi (Moronke Akinola) eltűnik Amber összes vagyonával.

Nyakon váglak, kézen állsz

Hősünk teljesen kétségbeesik, és nem tudja, mit tegyen. Hazamegy a szállására, és elkéri a főbérlőtől az előleget, de Red nem tudja neki azonnal odaadni, azonban megígéri, hogy másnap visszafizeti. A házba két új lakó érkezik, két orosz bevándorló, akiknek egyből szimpatikus lesz Amber. De éjszaka olyan dolgokat lát, amiktől azonnal otthagyja a szállást, és az éjszakát az utcán, a metrón és egy étkezdében tölti. Red megkeresi, hogy menjen vele haza, és az előleget visszaadja neki. Amber hisz neki, és visszamegy Red társaságában, ahol a zakkant testvér, Beck (David Figlioli) megkötözi és elkábítja.

Elkövetkezik a film utolsó harmada, ami már kezd egy misztikus horrorfilmre hasonlítani, beindulnak az események, felpörög a film. Nem is mesélném tovább, aki meg szeretné nézni, nem lőném le neki a poént. A fényképezéssel nem is lenne baj, viszont a CGI olcsó és hatástalan, nagyon rosszra sikerült, szinte élvezhetetlen. A komor képekkel, a gyors jump scare-ekkel, a szűrők okos használatával a film képi világa tetszetős. A színészek játéka is nézhető, de a történet logikátlansága rettenetesen bosszantó.

Szinte semmilyen karakterről sem tudunk meg semmit, és a különböző szálak nyitva maradnak, hogy hogyan és miért így történtek a dolgok. A kőládából kimászó szörny pedig egyszerűen katasztrófa, kezek mindenhol, fejek a fenéknél, emberszerű gnóm lény. Ráadásul nem is félelmetes, inkább nevetséges. Olyan, mint egy alkoholista nő, akit nyakon vágott szintén részeg férjura, és fejre állt. Vagy mint egy nyugdíjas mama, aki az öregotthonban még egy bukfencet akart dobni, és úgy maradt. Katasztrófa, kedves Menghini. A zene és az effektek viszont jók, köszönhetően Mark Korvennek.

Egyszeri megnézésre tökéletesen alkalmas, de a Netflix rajongóknak innen is üzenem, vigyázzanak a beharangozókra, mert tudjuk az aranyszabályt! Nem mind arany, ami fénylik... Én persze most is elvoltam a jól megszokott jázminteámmal a kedvenc fotelemben.

horror | misztikus | thriller

Egy bevándorló az amerikai álom nyomába ered, viszont arra kényszerül, hogy szobát vegyen ki egy nagy házban. Rövid időn belül olyan szörnyűségek részese lesz, amelyek karmai... több»

6