2021.12.31 19:03 Filmbarbár Olvasottság: 373x
3

Habár a filmet - illetve az alapjául szolgáló színdarabot - vígjátékként emlegetik, a komikus elemek ellenére is inkább tartanám szatirikus tragédiának, még ha a befejezés nem is tragikus, "csak" pesszimista. A történet helyszíne persze zömmel egy színház, ami eleve utal arra, hogy amit a néző látni fog, az alapulhat ugyan a valóságon, mégis csupán játék. A történet pedig az emberi konformitás, megalkuvás, illetve a hatalom és az alávetettség időtlen kérdéseit járja körbe, vitriolos eszközökkel.

A film főszereplője Hamar Imre (Szervét Tibor), a színházhoz nem értő, felülről kinevezett új igazgató, akiről rövidesen kiderül, hogy csak a pénz érdekli, illetve hogy kegyetlen manipulátor, akinek mézesmázos mosolya mögött embertelenség rejlik. A költséghatékonyságra hivatkozva a társulat egyik felét kirúgja, a másik felét pedig Bálint, a főrendező (Pindroch Csaba) ellehetetlenítésére használja fel. Az új igazgató gyorsan megtalálja a kollégák "gyenge pontját", hiszen mindenki zsarolható valamivel, mindenkinek vannak vágyai, legyen szó fizetésemelésről vagy egy álomszerepről. Ki vonakodva, ki szinte önként ajánlkozva vesz részt ebben a tönkretételi folyamatban, az érdekek fontosabbak, mint a munkatársi, baráti, szerelmi viszony, s sokan igyekeznek egymást felülmúlni az igazgató kegyeinek keresésében.

Szervét Tibor életszerűen alakítja a sunyi, számító, lefelé taposó, felfelé hízelgő figurát, akinek egyáltalán nincsenek emberi érzelmei, azonban szerintem a konfliktusos helyzetek ábrázolása eléggé felszínesre sikerült. Hiányoltam a mélységet a történetből, furcsának tartottam, hogy az igazságtalanul kirúgottak olyan könnyen feladták, továbbá a Bálint és az őt érdekből elárulók közötti feszültség is aránylag könnyen elsimult. A cselekmény érdekes fordulópontja lehetett volna Bálint "ellentámadása", de ezt is elnagyolták, jóllehet a Rómeó és Júlia próbáján például Bálint több "oldalvágást" is megenged, de a film egyik kihagyott ziccerének tartom ennek a jelenetsornak a felszínes ábrázolását. Bálint és Hamar küzdelmének tétje a hatalom, s a sztori végére természetesen megoldódik a probléma, ám újabb fordulópont következik, és tovább folytatódik a harc, csak éppen részben más szereplőkkel.

A történet egyik üzenete számomra az volt, hogy az emberek motivációi között jelentős helyet foglal el a hatalomvágy, aminek bárki áldozatul eshet, még az is, akinek addig tiszta volt a keze. Ily módon a cselekmény egyik olvasatát a hatalomvágyó, illetve a hatalmat megszerző (vagy megszerezni látszó) kisember maróan gúnyos jellemzése adja. A másik üzenet az lehet, hogy bárki lecserélhető, ha "odafentről" a "láthatatlan emberek" úgy döntenek, kérdés viszont, hogy megállítható-e az ámokfutás, vége szakadhat-e bármikor is a hatalmi harcoknak, vagy úgyis mindig lesznek olyanok, akik fel akarnak majd kapaszkodni. A harmadik üzenet pedig talán az lehet, hogy az események sűrűjébe kerülő egyszerű emberek hogyan reagálnak a kényszerhelyzetekre, meddig terjednek a hatalommal való együttműködés és az önvédelem határai, ki mire hajlandó az előnyök megszerzéséért, ki a felelős azért, hogy a hétköznapi emberek olyan helyzetekbe kerülnek, amelyek próbára teszik az erkölcseiket.

A film alapötlete nem volt rossz, azonban számomra hiányzott belőle valami plusz, kissé elnagyoltnak és felszínesnek tűnt a megvalósítás, nem igazán éreztem a helyzet komolyságát, sokkal inkább azt éreztem, mintha az alkotók csak legyintettek volna az egyébként létező problémákat feszegető történet súlyosságára, és elbagatellizálták azt a nagyon is fontos problémát, hogy mi történik akkor, ha a mindenkori hatalom beleszól a kisemberek életébe, illetve a művészetbe. Szerintem az alkotók nem mertek igazán beleállni ebbe a kérdésbe, és valahol mintha ez a film maga is egyfajta megalkuvás mementója lenne. Kár érte, mert jelentős színészek kaptak szerepet egy súlyos problémákat boncolgató műben, csak nem mertek végigmenni az úton.

67 Ecc-pecc  (2021)

vígjáték

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház... több»

3