Bevallom, évekig halogattam ezt a filmet, majd úgy döntöttem tegnap este, hogy az idő elérkezett. Nem véletlenül halogattam, hiszen az már az előzetesből is lejött, hogy nem könnyű menet. Bizony, hogy nem! A történetet most nem ismertetném részletesebben, talán elég lehet annyi, hogy egy felnövéstörténet találkozása a rabszolgasorssal.
2016-ban Martin Koolhoven megrendezte ezt a mozit. Koolhovenről nem hallottam még, tehát nem a rendező neve miatt tekintettem meg ezt az alkotást, hanem annak idején felcsigázott az előzetes. Koolhovennel kapcsolatosan abban biztos vagyok, hogy kikerekedett, gülü szemekkel fogom figyelni minden egyes lépését. Ugyanis történt az, hogy ez az úr megrendezte, az elmúlt évek legmocskosabb bosszúfilmjét. Tovább megyek, minden idők egyik legmocskosabb bosszúfilmjét. Dakota Fanning engem már annak idején meggyőzött, a Denzel Washingtonnal közös filmjében, a Tűzben edzett férfiben. Guy Pearce pedig amit itt hoz, te atyaúristen! Instant Oscar-díjat adtam volna. Ennyire gyermekded, de mégis kőkemény és érett színészi játékot hozni, nem sokan tudnak mostanság. Minden téren a régi idők moziját idézi ez az alkotás. A tempóról nem az jut eszünkbe, hogy eszünk egy kis gyorskaját, aztán szevasz. Nem, ez közel sem tükrözi a valóságot. Hosszú, s ha úgy tetszik, ráadásul még valamilyen szinten vontatott filmmel is van dolgunk, de cseppet sem unalmas. A vontatottsághoz nagyban hozzájárul az, hogy filmünk 4 fejezetre van felosztva, melyeket nem időrendi sorrendben tálalnak. Nem releváns probléma, viszont ez az egyetlen dolog, amely engem egy kissé kidobott a mozi lassú, hömpölygő, de mégis karfaszorító ritmusából.
A színészek tehát zseniálisak, szinte egytől-egyig. A tempó lassú, de székhez szögez a film.
Írnék most egy kicsit az explicit jelenetek megjelenéséről és megjelenítéséről. A brutalitás kendőzetlen, ahogyan azt kell. Nincs szó semmiféle biztonsági játékról, nem szégyenlős a kamera sem. A brutalitás mértéke és bemutatása is rendben van. A film hangulatvilága cseppet sem vidám, hiszen nem egy vidám témáról van szó. Egyeseknek talán még megdöbbentő is lehet, az effajta letargikus hangulat. Egy pillanatig sem érezhetjük azt, hogy happy enddel végződik a sztori. Fontos megjegyeznem azt is, hogy cseppet sem sablonos az alkotás. Nincs feloldozás (vagy csak részben), semmi csilli-villi, hogy az emberek csodálatosak, melyet ma annyira szokás éreztetni, megjeleníteni. Az ebből a filmből is kiderül, hogy nem az emberek csodálatosak, hanem a világ. Ha szeretet és béke lenne, persze minden jobb lenne. Annyi a bibi, hogy az életben nincsen ha. Az emberek kegyetlenek, ez a mozi pedig határozottan bemutatja azt. A bőrödön érzed a feszültséget, a vér pedig a te ajkaidon is ott folyik le.
Kevésbé ismert mozi ez, mely méltatlanul alulértékelt. Százszor inkább ez a szenvedésekkel teli, de mégis emberi alkotás, mint a többségben lévő, propagandákkal teleszórt, semmiről sem szóló fércművek. Ragyogó csillag ez a jó filmek égboltján, melyet végre tényleg érdemes megtekinteni. Nem szoktam figyelmeztetést írni, hiszen már egy 5 éves gyereknek is odaadják a telefont/laptopot, hogy internetezzen és filmezzen, de ezt kifejezetten 18 év fölött ajánlanám. A 18 év fölöttiek közül is biztosan lesz olyan, aki nem tudja értékelni, vagy éppen megfekszi a gyomrát. Szóval, leginkább azt írnám, hogy aki látni szeretne egy egyedi, megrázó és mégis csodálatos filmet, az tegyen vele egy próbát. Nem mindenkinek fog bejönni, Koolhoven alkotásához kell idő, míg ráhangolódik a néző, de az 100%, hogy egy nem mindennapi élményben lesz része. 5 csillagból 5 csillagot érdemel.
82 Megtorlás (2016)
dráma | misztikus | thriller | western
„Óvakodjatok a hamis prófétáktól” – hirdeti a vadnyugati kisvárosba érkezett új tiszteletes (Guy Pearce). A karizmatikus férfi gyorsan megnyeri magának a közösség tagjait,... több»
Szereplők: Kit Harington, Guy Pearce, Dakota Fanning, Carice van Houten, Carla Juri
