Azt azért leszögezném, több fajta és stílusú sci-fi film létezik az én olvasatomban.
Vannak az Alien filmek, van például az Apolló 18, van a Predator.
Van a Matrix, az Eredet, a Star Wars mozik, és a többi, és a többi.
Van választás, és ne húzzunk már rá minden egyes filmre egy bizonyos sablont.
Ezt csak a fanyalgóknak üzenném, akik szerint nem elég pörgős, nem elég véres stb.
Na, mindegy is.
Nézzük azért!
Rupert Wyatt a rendező a fejében felépített egy koncepciót, és attól nem tágított. Néha ez gond, de néha nem.
Az alaptéma, hogy az emberiség elvesztette a földért vívott harcot, és most, hogy a sün, bogár és hangyaszerű lények (vagyis ezeknek a fura kombója) uralják a bolygót, a maradék ellenálló kénytelen gerilla és terrorista harcmodorhoz folyamodni, annak érdekében, hogy elűzzék a megszállókat. Ez egészen érdekes és újszerű a maga olvasatában.
Az Elrabolt világ nem tágít, és nem enged. Megmarad annál a sémánál, hogy a morális dolgokon túllépve igenis az emberek gyarlók. Pedig vannak kifejezetten jó elemei a filmnek: a feszültség helyenként kifejezetten erős, a hangulat (és a zene) egészen egyedi, és persze ott van John Goodman is, aki akkor is remek, hogy kicsit ő is belepunnyad néha a filmbe. Az is egészen találó, hogy a végső főszerepet nem egy szuperhős, lázadó aktivista kapja, hanem egy sokáig passzív szereplő (Ashton Sanders), akinek útközben kell rádöbbennie, hogy miért nem maradhat ki a harcból. Ami a film egyik nagy hibája, hogy igazán sem ő, sem a többi karakter nem olyan szívet melengetően érdekes, hogy különösebben szurkoljunk nekik.
Persze, biztosan van, aki nem így látja majd.
A másik hiba, amit felfedezni véltem, hogy az idegenek csak úgy vannak.
Igazi célok nélkül. Mit akarhatnak valójában? Erre nem kapjuk meg a választ!
Ennyi fanyalgás, és kicsit megjátszott siránkozás után azonban el kell mondanom, hogy az Elrabolt világ nem egy kifejezetten rossz film, csak éppen azokból az alapokból, amikből építkezik sokkal többet is ki lehetett volna hozni.
Persze, ez egy hatalmas sablonduma, mert mi lenne, ha mi ülnénk ott, a rendezői székben?
Ugye?
Persze, talán kissé igazságtalannak tűnhet egy filmet az alapján megítélni, hogy mi nincs benne, ahelyett, hogy mi van benne. De az az igazság, hogy Wyatt filmjének legtöbb elemére leginkább a korrekt jelző illik. Így pedig a végeredmény, bár nem túlzottan emlékezetes, de egy korrekt iparosmunka.
Attól a Rupert Wyattól pedig, aki alig tíz éve mesterien támasztotta fel A majmok bolygója szériát, a csupán tisztes kifejezetten kevésnek érződik. Apropó, ha már A majmok bolygója: a Lázadás által indított trilógia egyik legnagyobb érdeme, hogy képes elérni, hogy a néző empátiát érezzen egy nem emberi lény iránt. Igaz, ott más volt a leányzó "fekvése".
Sajnos Wyatt ezt a bravúrját ebben a filmben meg sem próbálta megismételni, ámbátor szerintem itt nem is ez volt az elsődleges célja a rendezőnek.
Az Elrabolt világ egy hangulatában egyedi, szürrealisztikus, és drámai, elemeiben kifejezetten érdekes idegeninváziós sci-fi, aminek a legnagyobb hibája, hogy képtelen volt felnőni a saját maga (és a nézők által) által vállalt feladathoz.
De a lényeg!
Nekem bejön, és a kritika írásakor csak ez vezetett. Akinek nem inge, ne vegye gatyára!
Ismét egy kis perui csoki és bubis víz.
A kedvenc karosszékemben!
56 Elrabolt világ (2019)
akció | dráma | horror | kaland | misztikus | sci-fi | thriller
Hatalmas árat fizetett Chicago, hogy a bűnüzési ráta a nullájára csökkenjen, a gazdaság fellendült, megszűnt a munkanélküliség. Tíz éve érkeztek azok a különös lények a... több»
Szereplők: John Goodman, Vera Farmiga, James Ransone, Madeline Brewer, Ben Daniels
Megnézem, miattad,köszi!