Hová lett a világ! A '70-es években még profi, felkészült szakemberek szálltak szembe a gonosszal, akik a hivatásukat magas szinten űzték, ismerték és alkalmazták azokat az egyházi protokollokat, amelyeket praxisuk során elsajátítottak, és hatékonynak bizonyultak a démonokkal szemben. Ma pedig már ott tartunk, hogy laikusok is magabiztosan próbálkoznak, elvégre mi baj lehet? Nincs szükség se egyházra, se vallásra, se hitre. Csak menjünk oda, rúgjuk rá az ajtót a szerencsétlen családra, fogjunk fegyvert a megszállottra, és attól majd összecsinálja magát a gonosz. Ja, nem. Mindenesetre nincs jó helyen a birtokunkon vagy annak szomszédságában egy megszállott. Fogjuk meg lepedőstől, dobjuk fel a platóra, és vigyük el jó messzire. A többi nem a mi dolgunk. Ez a hozzáállás jellemez minket 2023-ban. De ez a fajta gondolkodás akár bajba is sodorhat.
A gonosz ezúttal a pampákon ütött tanyát, néhány egyszerű gondolkodású földműves közvetlen közelében, akik a maguk módján szokták intézni az ügyeiket. Mivel sem a hatóság, sem a bürokrácia nem tekinti feladatának a démonok hajkurászását, így magukra hagyva, segítség nélkül kénytelenek megoldani a problémát. A maguk problémáját. És természetesen a lehető legrosszabb megoldást választják.
Földúton, furgonnal furikáztatni egy megszállottat már önmagában is elég meredek ötlet, de félúton elhagyni már kissé groteszk. Márpedig mindez megtörténik, és még lehet tovább fokozni!
Ha már elhagytuk útközben a démont, és eszünkbe jut, hogy pont a város közelében, ahol az exfeleségünk él a gyerekeinkkel, akkor gyorsan kell cselekedni. Nosza, kapjuk össze a családot, és uzsgyi. Na, ez a terv még papíron sem tűnik működőképesnek, hát még a gyakorlatban! Aki esetleg nem tudja elképzelni, hogy egy ilyen bejelentésre hogyan reagálhat egy tipikus latin-amerikai nő, az pár jelenetből gyorsan képbe kerülhet. De nincs az a karakán feleség, aki képes túltenni egy igazi démon tombolásán. Hőseink hamar megtapasztalják a gonosz erők működését, így – legalább a két gyereket mentve – sietősen továbbállnak.
Útközben persze akad még pár fontos dolog. Ugorjunk be a nagyiért, álljunk meg pár helyen jégkrémért a gyereknek, és ha kifogyunk a pénzből, keressünk fel egy ismerőst, aki tud kölcsönadni, és nem mellesleg civil ördögűző. Hoppá! Mekkora mázli! Ráadásul rendelkezik az eljáráshoz szükséges megfelelő felszereléssel, amit egy – a műkörmösökére emlékeztető – táskában tart.
Így jutunk el a film csúcspontjára. Megtaláljuk az elveszített megszállottat, és nekilátunk, hogy megakadályozzuk a gonosz megszületését. Ehhez pedig csak pár műszer szükséges, amelyet a helyszínen kell összerakni, és a megfelelő helyen bele kell döfni a szerencsétlenbe.
Hogy mi lesz a vége ennek az egész elfuserált ördögűzésnek? Az előzmények tekintetében sejthető.
A film hangulata hamar megfogott. Aki sík vidéken nőtt fel, és a maga számára ismerősnek találja a szántóföldeket, karámokat, dűlőutakat, erdőket, azokra nagyobb hatással lehetnek a kezdő képsorok. Viszont a latinos temperamentum, a babonás félelmekből táplálkozó életfelfogás kissé elidegenítő lehet.
A színészi alakításokban semmi kiemelkedőt nem találtam, de becsületükre legyen mondva – főleg a főszereplőknek –, hogy végig egyenletes színvonalon játszottak, így a film során egyetlen pillanatra sem zökkentem ki.
Ezt a filmet azoknak ajánlom, akik unják már a piackutatások eredményeire építő, minél szélesebb közönségre pozicionált, egyre élvezhetetlenebb amerikai „horror” mozikat. Aki nyitott a dél-amerikai sorozatokból megismert világra, mentalitásra (a szirupos giccses romantika mellőzésével), a horror gyökereihez visszatérő történetekre, látványra, tegyen egy próbát ezzel az alkotással. Lehet, hogy nem fog csalódni.
Egy messzi faluban két testvér egy démon által megszállt férfit talál egy szegény családnál. Még a szertartás előtt megölték az ördögűzőt rejtélyes módon, a gonosz pedig... több»
Szereplők: Demián Salomón, Ezequiel Rodríguez, Silvina Sabater, Luis Ziembrowski, Marcelo Michinaux
