Horrorrajongóként ha valahol meghallom Steve Miner nevét, akaratlanul is a Péntek 13. horrorfilmes széria ugrik be azonnal (ugyanis eme úriember nevéhez köthető a híres horrorszéria második és harmadik részének a rendezése), de persze készített még más ismert horrorfilmeket is a 80-as derekán, mint például 1985-ös A ház, vagy az 1989-es Warlockot. Persze Mr. Miner nevét nem csak a horrorfilmekhez lehet kötni, hisz filmográfiáját látva, számos más műfajban is megmérettette már magát. Mr. Miner zsenialitását kimondottan jól tükrözi vissza az 1999-ben bemutatott A szörny című film is, ahol szinte mesterien sikerült vegyítenie egy filmen belül a horror, a komédia és az akciófilmek stílusjegyeit. Ezek után pedig lássuk, hogy mit is tartogat a nézőinek a Lake Placid, avagy A szörny című film.
A 90-es évek végétől egészen a 2000-es évek közepéig, Hollywood ismételten rákattant az állatos horrorfilmeken belül az emberevő krokodilok, avagy aligátoros történetekre. Ontották is magukból szép számmal eme zsánerű alkotásokat, ezáltal pedig igencsak széles sávon mozogtak minőség terén, viszont az szinte megkérdőjelezhetetlen, hogy jelen filmünk a jobbik kategóriák közé sorolandó. Eme siker titkát egyértelműen a jól kidolgozott különböző filmes műfajok keverésével és a kimondottan jól sikerült színészgárdában kell keresni. Bár A szörny történetére egy percre sem mondhatjuk azt, hogy egyedülálló, hisz jó pár hasonszőrű történet látott már napvilágot eme produkció előtt is, de mégis, ahogy a különféle történeti elemeket adogatják a készítők a nézőiknek, úgy válnak egyre élvezetesebbé a látottak. Továbbá a film forgatókönyvírójának, David E. Kelleynek ha nem is teljesen, de aránylag egész szép számban sikerült elkerülnie a tucatjával elhasznált kliséket eme zsáneren belül. Ráadásul a film történetében elhelyezett kisebb-nagyobb csavarok is igazán kellemesen, felüdüléssel hatottak rám, továbbá mindezek mellett pazarul sikerült jól eltalálniuk a film játékidejének a hosszát, ami bőven a másfél óra alatt volt, ezáltal pedig mindvégig elég feszes tempóban haladtak a filmbéli események.
A filmbéli karaktereket is csak dicsérni tudom. Ugyanis a legtöbb eme zsánerben elkészített produkcióban általában eléggé egy kalap alá sorolható karakterek szoktak szerepelni, de ezzel a filmes bevált szokástól itt igencsak eltértek, ami viszont nagyon is jót tett a filmnek. A karaktereket alakító színészek egytől egyig tovább növelték a film szórakoztatási faktorát az én szememben (talán egyedül csupán Bill Pullman teljesített kicsit haloványabbul).
Na de ne feledjük, hogy A szörny című film elsősorban leginkább egy emberevős, krokodilos horrorfilm akart lenni, így érdemes azt is megnézni, hogy miként sikerült ezt kiviteleznie. Nos én ebben sem igazán találtam komolyabb kivetnivalókat, ugyanis eléggé élethűre és félelmetesre sikerült kiviteleznie a stábnak a krokodil bábot, ráadásul amikor a különféle számítógépes effekteket kellett bevetniük egyes jelenetek során, ott ha egy kicsit ki is lógott az a bizonyos lóláb, egyáltalán nem annyira, hogy az akár csak egy percre is zavaróvá váljon.
Összegezve A szörny című filmnek az egyik, ha nem a legnagyobb erénye az volt, hogy képes volt az elsőtől az utolsó percéig eléggé szórakoztatónak lenni ahhoz, hogy egy erős négy csillagot adjak rá.
71 A szörny (1999)
Lake Placid, azaz Szelíd-tó pokoli hellyé változik, amikor szörnyű beszámolók kezdenek keringeni egy emberevő krokodilról. A tulajdonosok még a turistaszezon előtt szeretnének a... több»
