Elborzadtam a történeten, főleg mert megtörtént események, egy tanár elbeszélése alapján íródott a forgatókönyv (Scott Yagemann). Nehezen emészthető a történet. Az biztos, hogy nem egy nyugdíjas állás tanárnak lenni ebben az iskolában. A lelkes tanárok, akik szeretnék átadni a tudásukat, fenyegetést vagy golyót kapnak.
Mekkora erő és elhivatottság kell ahhoz, hogy egy tanár egy támadás után visszamenjen tanítani? Mikor minden reggel imát rebegünk, mielőtt bemennénk az osztályterembe? Mikor minden egyes kis rezdülést remegés követ? Mikor elhomályosul a látás a félelemtől, de erősnek kell látszani? A napi szintű megaláztatás az erőszakos diákok részéről, és még a kollégáktól sem kapunk segítséget. A szabályok nem a tanárokat védik ebben az iskolában. (Az én osztályom sem volt egy mintaosztály, sőt, mi voltunk a legrosszabbak az iskolában, de letegezni egy tanárt? Azt sosem mertük volna.) Mindig szembesítik azzal, hogy ő volt az áldozata a szurkálós támadásnak. Ezt nem lehet elfelejteni.
Hogyan is felejthetné, hiszen a lelkében és a testén hordozza annak az erőszakos tettnek a sebeit. Mindenét elvették: a szerelmet, a hitet, a szeretetet. 15 hónap után, mikor készen áll újra a tanításra, olyan osztályba kerül, ami még rosszabb, mint az előző. És itt már vérre megy a játszma. Persze itt is az utolsó padban ülnek a „jó” diákok. És eljön az a pont, amikor mindenki egyszer bekattan, és eljön a pillanat, amikor eszelőssé válunk, és szembeszállunk a saját démonainkkal, és a valódi fenyegetéssel. Az a pont, amikor nem számít, hogy ki marad életben, és ki hal meg. Trevor Garfield (Samuel L. Jackson) a tanár, olyan jó és igaz embernek tűnik a kis mellényében, nem úgy, mint a Kínzó közelségben. A két filmben egy közös vonás van, hogy eszelőssé válik Samuel L. Jackson. Jó színésznek tartom, és a többiekről se feledkezzünk meg: Cesar Sánchez (Clifton Collins Jr.), Benny Chacon (Lobo Sebastian), Paco (Demetrius Navarro) és még sok kemény arc. Igazán sikerült összehozniuk egy feszültséggel teli filmet. Mondjuk, a pisztolyt rosszul fogják, mert sosem tehetjük a mutatóujjunkat az elsütő billentyűre, vagyis a ravaszra, mielőtt lőnénk. Ezt beleverték a fejünkbe a fegyvervizsga előtt. A betétdalok nagyon jók. Néha fülledt és lomha, néha lelkünkig hatoló, és néha fájdalmas, és mégis szép. Számomra az egyik kedvenc: God Within: Raincry (Spiritual Thirst) és Massive Attack: Spying Glass. Persze nem az egész dalt halljuk, csak egy részt, de az pont jókor van jó helyen a filmben. Nagyon jó a rendezés, köszönhetjük Kevin Reynoldsnak. A zenei válogatást köszönhetjük David Darlingnek. Ajánlom mindenkinek, de nem lefekvés előtt.
87 187 (1997)
Az amerikai iskolák többségében már fémdetektor működik a bejáratoknál a fegyverek kiszűrése végett. Trevor színes bőrű tanár egy veszélyeztetett zónában. Miután egyik... több»
Szereplők: Samuel L. Jackson, John Heard, Jack Kehler, Method Man, Kelly Rowan
