2025.08.12 11:48 Harper Olvasottság: <100x
2

Deus ex machina

A régi latin mondat, deus ex machina (Isten a gépből) több értelemmel is bír, az egyik a napjainkban általánossá váló kérdést takarja: lehet-e emberi egy gép? Az AI veszélyei és a szingularitás felszínre hozzák a félelmünket a mesterséges értelemtől. Pedig Alex Proyas filmje, az Én, a robot éppen azt közvetíti, hogy egy ember által teremtett robot is lehet érző teremtmény. A film cselekményének középpontjában egy olyan zsaru áll, Spooner nyomozó (Will Smith), aki csalódott a robotokban, mert az egyik szerinte rosszul döntött egy múltbeli esetben, ami miatt meghalt valaki (mégpedig egy gyerek), örök bűntudatot okozva Spoonernek. Ám amikor nyomozni kezd Dr.

Lanning (James Cromwell) meggyilkolása ügyében, aki mellesleg a robotika egyik úttörője, megismer egy olyan robotot, Sonnyt, aki rácáfol a belérögzült sztereotípiákra. A nyomozásban segíti őt a csinos Susan (Bridget Moynahan), és együtt valami olyan elképesztőt derítenek ki, amire egyikük sem számított. Az Én, a robot egy olyan disztópikus jövőben játszódik, melyben a robotok a mindennapok részei, ám nem csak jóra, hanem visszaélésre és pusztításra is használhatóak. Elgondolkodtató, ha belegondolunk, hogy talán egy ilyen korszak hajnalán vagyunk mi is.

Deus ex machina

Will Smith a tőle megszokott lazasággal alakítja karakterét, így kapunk némi humort és rengeteg akciót is. Nagyon színvonalas a film képi világa és annak a jövőbeni városnak a képe, melyben a cselekmény játszódik. Nekem nagyon tetszett az egész, úgy gondolom, lehetne akár 4,5 csillagos is.

akció | dráma | krimi | misztikus | sci-fi | thriller

Egy olyan időben, amikor az emberformájú robotok már a mindennapjaink részei, Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje robotfóbiában szenved. Amikor a U.S. Robotics gyár egy... több»

2