Bán Mór regénysorozatának megfilmesítése az utóbbi évek talán legnagyobb hazai filmes vállalkozása lett 2025-ben. Összesen 25-30 milliárd forintba került, ami rekordösszegnek számít (főleg ebben a régióban). Nyilván a látvány hatalmas összegeket emésztett fel, például annak az élethű makettvárnak a felhúzása, amely nagyon kellett a hihető megközelítésekhez. A rendezői széket részenként más foglalta el, de összesen négy direktor dolgozott a stábbal: Lengyel Balázs, Nagypál Orsi, Szász Attila és Robert Dornhelm. A 10 epizód a nagy magyar hadvezér és későbbi kormányzó, Hunyadi János felemelkedését és halálát mutatja be, vagyis körülbelül az 1420 és 1456 közti esztendőket.
A sorozatot értékelni lehet történelmi szempontból, látványtechnikailag és az alakítások-rendezés kettősét vizsgálva is. Történelmileg többé-kevésbé stimmel, bár akadnak benne hibák és tévesztések is (mint például Hunyadi János és Brankovics Mara szerelme, amely teljes egészében kitaláció). A történelmi problémák közé tartozik egyes historikus karakterek szerepének túlértékelése, mint például a végig központi helyet betöltő Cillei Ulrik jelentőségének egekig növelése. Magának Hunyadinak a megjelenítése is túl ambivalens: egyrészt hazájáért bármire kész hős, a másrészt a feleségét megcsaló hedonista alak.
Önmagában nem is ez a gond, hisz tudjuk, hogy Hunyadi nem volt gáncs nélküli lovag, elég vagyonhalmozására és birtokharácsolásaira gondolnunk. Inkább az a probléma, hogy az összkép Hunyadiról a sorozat alapján túl egyoldalú. Egyértelműen önimádó, szexmániás és alárendelt figura, holott a valódi Hunyadit ezrek követték, főuraknak parancsolt és egy egész országot vezetett (felemelkedése egyik szakaszában). Népszerűsége megalapozta, hogy halála után kisebbik fiából, Mátyásból király lehetett.
Ami az alakításokat illeti: nehéz igazságosnak lenni, mert igazából egyik kulcsszereplő sem emelkedik ki túlságosan. A magam részéről talán a Szilágyi Erzsébetet alakító Rujder Vivient és a Szilágyi Mihályt alakító Mátray Lászlót láttam említésre méltónak. Sajnos Kádár L. Gellért nem az a karakter, akit én Hunyadi Jánosként el tudok képzelni. Ebben van olyan dolog is, amiről ő nem tehet, olyan is, ami valószínűleg rendezői ráhatás és olyan is, ami rajta múlik. Az állandó macsó megjelenítés például rendezői koncepció lehet, amelyben a sok félmeztelen izommutogatás és ágyjelenet talán Hunyadi férfiasságát van hivatva kiemelni és egyben eszköze is lehet a női nézők megnyerésének.
A legutolsó rész mindenképp kiemelkedik Nándorfehérvár ostromával, amely nagyon látványos. Ha az értékelést nézzük, bizony nehéz egy elemző (pláne kritikus) dolga, én három és fél csillagot adnék, azaz 65-70%-ot, mert rengeteg munka van ebben a sorozatban és a technikai személyzet brutálisan sokat dolgozhatott a végeredményen. Azért a történelmet szeretők számára mindenképpen ajánlani tudom.
dráma | háborús | kaland | történelmi
Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának... több»
