marinov

Olivia Wilde bámulatos rendezése
A meghívás egy spanyol vígjáték amerikai feldolgozása, mely egyetlen, egymás felett lakó szomszédok közötti vacsorameghíváson játszódik. Egy szétesőben lévő házasságban élő párt és egy különleges életvitelű párt ismerünk meg. "Woody Allen-esre" sikeredett alkotás. Vicces szituációktól hemzseg a film, erős dialógusok vannak, és végig bizonytalanságban tartja a nézőt. Ne pörgős tempóra számítsunk! De egy emlékezetes vígjátékra igen. Szól modern párkapcsolatokról, a hűségről, az őszinteségről, és egyszerre tud vicces és szomorú lenni. #premiervadasz

jó Pókember-film
Úgy tűnik, a Marvel végre megértette, hogy nem kell minden alkalommal átrendezni az idősíkokat, hogy jó Pókember-filmet kapjanak a nézők. A Vadonatúj nap visszatér a gyökerekhez, Peter Parker egyedül, leégve, egy lepusztult New York-i garzonban küzd az elemekkel, ez az "utcalégiós vonal", ami miatt a film szuper jól működik . Destin Daniel Cretton rendező megfogja a képregények klasszikus hangulatát, és a multiverzumos zűrzavar helyett egy sokkal karakterközpontúbb akciómozit rakott össze. Az akciójelenetekben a hálóhintázások frenetikusak, érezni a gravitációt, az ütéseket, a dinamizmust. Nagyon élvezetes és nagyon szórakoztató film, mi imádtuk. #csakegyéjszaka

szerethető családi kalandfilm
A Marsupailami szerethető családi kalandfilm, és túlpörgött bohózat. A film nagyon látványos, tempós, tele van harsány poénokkal, amiket főként a fiatalabb nézők értékelhetnek leginkább. A címszereplő bájos és meglepően érzelmes figura. A történet nem túl erős, a sok geg igazán szórakoztató. A dzsungeles látványvilág sem utolsó. A nosztalgia, a kaotikus humor és a modern akció keveredik a filmben, végeredményként pedig egy könnyed szórakozást kapunk, ami az egész családot lekötheti, szuper közös popcornos program lehet.

Tudomány és rengeteg humor
A film bravúrja abban rejlik, hogy a főhős, Ryland Grace amnéziája, emlékei nagyon lassan adagolva hoznak újabbnál, újabb információkat. A film szíve a két lény kibontakozó kapcsolata. Grace nem az a tipikus rettenthetetlen hős, hiszen fél, gyarló és kicsit önző is, de emiatt is közel érezzük magunkhoz, nagyon emberi. A vicces jelenetek néha blődek, bénák, de emellett szívmelengetők. A történet izgalmas, magával ragadó. A film hosszúsága, a 156 perc a moziba leülve ijesztő lehet, de nincs ok az aggodalomra, nagyon szórakoztató, üde alkotás.

A túlélés lelki és fizikai gyötrelmei
Gerard Butler ismét remek 'átlagember', családapa szerepében. Túl sok a kényelmes véletlen a történetben ahhoz, hogy a tétet valóban sorsdöntőnek, végzetesnek érezzük; a túlélés lelki és fizikai gyötrelmeit viszi végig. Ha valaki szerette az első részt, ezt is meg kell néznie, de nem szabad ugyanazt a fojtogató feszültséget várni. A látványvilág nagyon profi, lenyűgöző, sokszor döbbenetes. A film egyik kulcsjelenete egy instabil hidakon való átkelés, ami az egyik legizgalmasabb és leglátványosabb rész. A vége egy halk sóhajjal, semmint nagy durranással ér véget. Az ígéret földjét nem egészen ilyennek várja az ember. Mint apokaliptikus katasztrófafilm egyáltalán nem rossz.