Top Streaming

A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.

Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.

Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel  Reisenbüchler Sándor rendezésében.

A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat. 

Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.

Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.

Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.

A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.

A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.

Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.  

A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.

A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.

Nekem az élet teccik nagyon című filmben a társadalom perifériáján nyomornegyedekben élő cigány gyerekek egy csoportja beszél az életükről és életkörülményeikről. A cigányok varázslatos-mitikus képzeletbeli világa a kimondott szavakban és a festői képekben összeütközik a mindennapi élet kemény valóságával. A filmet az 1977-es krakkói filmfesztiválon oklevéllel tüntették ki.

A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.

A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.

Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.

A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése. 

A filmben egyszerre jelenik meg a sci-fi képregények népszerű mitológiája és a katasztrófafilmekből ismerős King Kong szörnye. Több más művéhez hasonlóan a rendező optimizmusa a történelem ciklikusságában, valamint a természeti környezettel és az emberiséggel szembeni felelősségtudat is megjelenik a filmben, amelyet Karel Čapek szatírája ihletett. 

A mitológiai hős drámáját újragondoló kétperces filmet az alkotó első teljes hosszúságú magyar animációjának, János vitéz erőpróbája ihlette. A tintával megrajzolt férfi karakter dinamikus mozgástechnikája ma is frissnek tűnik. Sisyphus emberfeletti erőfeszítése a pulzáló ecsetvonásokkal intenzív nézői élményt nyújt. Az alak metamorfózisai a naturalisztikustól a teljes absztrakcióig terjednek.

Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.

A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.

Szoboszlay Péter erősen társadalomkritikus filmjét a pszichedelikus pop-art és a hippi szecesszió stílusmotívumai hatják át. A hős a puha diktatúra tipikus alakja, a zsarnoki portás, akinek jellemében megjelenik a fasiszta ideológia kísértete.

Egy kentaur család beköltözik egy budapesti lakásba, azonban a lakók nem nézik jó szemmel az új jövevények furcsa életmódját. Amikor azonban eltűnnek, furcsa űrt hagynak maguk után. A filmet az 1978-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában is bemutatták.

A film kiparodizálja a klasszikus meséket, és karikatúrázza a sárkányölő hős legendáját. A film a középkori lovag, hercegnő és sárkány triójának összes lehetséges szituációját felmutatja.

A frissen elkészült híd felavatásához minden előkészület megtörténik. Megérkezik a legfontosabb ember is, az, aki a szalagot átvágja. Vagyis csak vágná, de a szalag sehogy sem akar elszakadni.

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.