Steven Spielberg nem az a kimondottan horror rendező, bár egyik-másik mozijára azért rá lehetne húzni ezt a jelzőt is. Jó példa erre a Cápa, amit senkinek nem kell bemutatni vagy a Super 8, amelyben néhány fiatal a ’80-as években részese lesz a kormány és egy idegen lény fogócskájának. A legendás rendező annak ellenére, hogy ő maga nem sűrűn rendez ilyen filmeket, azért ő is szívesen leül egy-egy elé. De volt egy film, amit rögtön vissza is adott a stúdiónak, miután végignézte.

Még 2008-ban történt, hogy Steven Spielberg hazavitte a Dreamworks stúdióból a Parajelenségek egy kópiáját. Be is tette a DVD-t a lejátszóba, majd kényelembe helyezte magát a nappaliban a kanapén és élvezte a jó másfél órás borzongást. Igen ám, csakhogy a film végén hirtelen becsapódott a hálószoba ajtaja és kulcsra is záródott. A dolog attól vált a rendező számára különösen hátborzongatóvá, hogy a hálószobában senki sem volt és belülről zárták kulcsra. Végül csak egy lakatos segítségével jutottak be szobába. Steven Spielberg ezután úgy érezte, hogy a DVD meg van átkozva, így bevágta a szemeteszsákba és azonnal visszavitte a stúdióba, csináljanak vele, amit akarnak.

A történet elsőre valóban elég ijesztőnek tűnik, ugyanakkor sokak szerint az egész nem volt több puszta marketing fogásnál. A Dreamworks stúdiót akkoriban vásárolta fel a Paramount, akik a Parajelenségek kiadásáért is feleltek. Nekik pedig különösen jól jött egy ilyen marketing fogás, ahol egy világhírű rendező is azt állítja, hogy a film miatt szellemek szállták meg a házát.

A Parajelenségek a klasszikus talált felvételes horrorok műfaját erősíti, sőt, sokak szerint ez adott nekik új lendületet. A film egy fiatal párról szól, akik egy teljesen hétköznapi családi házban élnek. Egy nap azonban fura dolgok kezdenek történni körülöttük, így a férj videóra kezdi venni a jelenségeket. Idővel kiderül, hogy a házat egy gonosz démon szállta meg.

A film hatalmas siker volt, mert anélkül tudta borzolni a nézők idegeit, hogy egyetlen csepp vér lett volna benne. Emellett az egészet a rendező Oren Peli házában vették fel és tényleg olyan hatása volt, mintha csak egy családi videót nézne az ember. És, ahogy a műfaj teremtője, az Ideglelés esetében, úgy a készítők itt is erősen támaszkodtak a világhálóra, mint marketingeszközre, ahol hagyták, hogy magától terjedjen a film híre. Ennek pedig különösen jót tehetett egy ilyen Steven Spielberg sztori is.