A filmtörténet legfontosabb 5000 dollárja (A majmok bolygója)

A hatvanas évek vége fordulópontot jelentett a sci-fi mozis világában. Egy-két alkotás leszámítva a legtöbb zsánerfilm alacsony költségvetésű, B-kategóriás produkció volt, de az 1968-as A majmok bolygója mindent megváltoztatott. A Charlton Heston főszereplésével, Franklin J. Schaffner rendezésében bemutatott film bebizonyította, hogy a sci-fi egyszerre lehet gondolatébresztő és anyagilag is sikeres. A szintén ebben az évben debütáló 2001: Űrodüsszeia A majmok bolygójával együtt pedig olyan későbbi klasszikusok előtt nyitotta meg a terepet, mint a Star Wars vagy a Szárnyas fejvadász. De miért gondolta Hollywood és a film alapjául szolgáló regény szerzője is, hogy óriási bukás lesz a film? Valóban 5000 dolláron múlt, hogy új korszak köszöntsön be a sci-fik világában? Kult rovatunkban most ezekre a kérdésre adunk választ.

A beszélő majmok témája a 60-as években a B-filmek terepe volt, egy ilyen ötlettel előrukkolni gyakorlatilag öngyilkosság volt a korabeli Hollywoodban. Ezt A majmok bolygója producere, Arthur P. Jacobs első kézből tapasztalhatta meg, mikor sorban kereste fel a filmstúdiókat. A forgatókönyvet azonban mindenhol elutasították és kinevették, még maga a film alapjául szolgáló kötet írója, Pierre Boulle is úgy vélte, kész katasztrófa lenne, hogy a regényét a mozivászonra adaptálnák. A Behind the Planet of the Apes című dokumentumfilmből kiderült, hogy Boulle eleve a gyengébb művei közé sorolta A majmok bolygóját, és annak idején elképzelhetetlennek tartotta, hogy valaha film készüljön belőle.  

Jacobs a számtalan elutasítás ellenére is hitt a projektben, ami végül felkeltette a 20th Century Fox egykori vezérigazgatójának, Richard Zanucknak a figyelmét. Zanucknak azonban voltak fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy a nézők vajon nem fognak-e nevetni, amikor meglátják a majmoknak sminkelt színészeket. Korábban ugyanis a filmekben vagy valódi majmokat szerepeltettek, vagy olcsó jelmezekbe öltöztették az őket megformáló statisztákat. Egyértelmű volt, hogy ha a smink nem stimmel, a film sem fog működni.

Hogy meggyőzze az igazáról Zanuckot, Jacobs készített egy próbafelvételt Charlton Hestonnal (George Taylor) és Edward G. Robinsonnal (Dr. Zaius), míg a fiatal James Brolin és Linda Harrison két csimpánzt alakított a jelenetben. A pár perces felvétel 5000 dollárba került, de megérte, ugyanis Zanuckot teljesen meggyőzték a látottak, és 5 millió dollárt adott a producernek valamint Frank Schaffner rendezőnek, hogy elkészítsék a filmet. A busás összegre szükség is volt, ugyanis több mint száz maszkmester és sminkes dolgozott napi szinten a forgatáson, az erőfeszítést és a forradalminak számító látványvilágot pedig Oscar-díjjal jutalmazta az Akadémia.

kaland | sci-fi | szatíra

George Taylor (Charlton Heston) űrhajós maroknyi csapatával távoli világok felé utazik, hogy meghódítsák és benépesítsék azokat. Űrhajójuk váratlanul meghibásodik, és egy... több»