Ez egy érzelmileg igen nehezen viselhető film, mely egy kórházban játszódik, ahol egy doktornő figyelmen kívül hagyja az egyik páciense egy tünetét, amivel talán meg lehetett volna menteni. Óriási a terhelés és nagyon könnyű hibázni. Érezzük, hogy bármelyikünk kerülhetett volna a dokinő helyzetébe, de ha nem, akkor azért nem, mert a legtöbben pár perc alatt összeomlanánk a helyében egy sima munkanapon.
Ez egy lassú lefolyású tévéfilm, mely magával ragadja a nézőt, bármennyire is nehezünkre esik befogadni a lelki terhet, amit Zinnini Elkington ránk pakol. Lassú, mégis nagyon intenzív, szinte pislogni is elfelejtettem. Özlem Saglanmak alakítása a főszerepben kiváló, és a fényképezés is remek. Nem csak a főszereplő volt amúgy szuper, a többiek is teljesen hitelesen játszottak, simán elhittem mindenkiről, hogy ez egy orvos, az egy nővér, amaz meg egy hozzátartozó stb. Eredeti hangvételű alkotást kaptunk, melyben érezhető némi morális esettanulmány-jelleg, de semmi szájbarágást vagy akadémikusságot nem érzékeltem. Szerintem aki megnézi, az emlékezni fog majd rá.
Nagyon közelkerülünk minden résztvevő emberi érzéseihez és lelki küzdelméhez, minden rezdülés kitapintható. A drámai mélység óriási. És közben arra gondolhatunk, hogy ki az isten vállal orvosi hivatást olyan kórházi osztályokon, ahol a terhelés miatt csak idő kérdése, hogy olyat csináljon a legjobb szándék mellett is, amitől utána kikészül a lelkifurdalástól. Komolyan, minden tiszteletem az övék, ez a durva, nem utasszállító pilótának lenni és hasonlók.
78 Második áldozat (2025)
Egy képzett neurológus önbizalma megrendül, amikor egy rutinszerű eset tragédiába torkollik, ami a kórházon belüli hibáztatáshoz és bűntudathoz vezet. Ez arra kényszeríti,... több»
Szereplők: Trine Dyrholm, Kristian Halken, Tammi Øst, Özlem Saglanmak, Anders Matthesen
