2021.09.14   olvasottság: 3539x   szerző: GGS   hozzászólások: 0

Ismét akad egy film a Netflixen, amire eléggé rákattantunk. Ráadásul ezúttal nem is egy amerikai nagy költségvetésű moziról van szó, hanem egy német thrillerről, amely alig néhány napja debütált a legnagyobb streaming szolgáltató kínálatában. A kérdés persze adott: azért nézi mindenki, mert újdonság vagy azért, mert jó? Nos…

A film, amiről beszélünk, A vadász és a préda. A sztori egy baráti társaságról szól, akik egyikük legénybúcsúja részeként túrázni indulnak egy erdőbe. Minden szép és jó egészen addig, amíg egy titokzatos idegen a fák közül vadászni nem kezd rájuk. Innentől az idilli túrázás az életért folyó menekülésbe fordul át.

Thomas Sieben filmje egészen jó felütéssel nyit, ám a legtöbb vélemény szerint innen már csak lefelé vezet az út. Az egy dolog, hogy a színészi játék egy török szappanopera mellékszereplőinek szintjét nyaldossa alulról, az viszont egy másik, hogy mellé a rendezés is hasonló színvonalat képvisel.

A szereplőkről nem tudunk meg semmi érdemit, de legalábbis a film semmit sem tesz, hogy megkedveljük őket, egyáltalán izguljunk, hogy melyikük hullik el és melyikük éli túl a vadászatot. A cselekmény a jó felütés után lassan és egyre unalmasabban csordogál a csattanósnak szánt, de cserébe teljesen értelmetlen befejezés felé.

A rendező megpróbált némi feszültséget kelteni a baráti társaságon belül is némi visszaemlékezés formájában, amiből kiderül, hogy ki kit, mikor és hogyan szúrt hátba korábban. Ezzel is csupán annyi a baj, hogy bár megnyit egy új szálat a történetben, a lezárása már nem került a filmbe. Így pedig ez is totál érdektelen marad a néző számára.

Összességében tehát A vadász és a préda nem lett több egy ígéretes történetnél, amiről hamar kiderül, hogy nem több egyszerű gyufalángnál. Először fellobban, forrónak tűnik, de pillanatok alatt leég és végleg kialszik. Ennek fényében mi azt mondjuk, aki egy jó kis vadászós thrillerre vágyik, inkább nézze meg a Vadászatot…