Csukás István emlékére: Egy kovácsmester fiának története, akinek generációk nőttek fel a művein

Generációk gyermekkorának meghatározó alakja volt, akinek nem egy, de nem is két ikonikus mesefigurát köszönhetünk. Költőként, regény- és meseíróként vált híressé, számtalan kitüntetés és díj nyertese volt. Ő Csukás István. Most rá emlékezünk.

Csukás István 1936-ban született Kisújszálláson egy szegény családba. Apja kovácsmester volt, aki csak nehezen tudta eltartani a családot. Csukás István az elemi iskola elvégzése után apja nemtetszése ellenére is egy újonnan alapított zeneiskolában folytatta tanulmányait. Itt hegedülni tanult és valószínűleg nagyon tehetséges is volt benne, mivel felvételi vizsga nélkül is felvették volna a Zeneakadémiára. Ő azonban úgy döntött, hogy elég volt a zenéből és inkább a jogi egyetemre jelentkezett. Onnan a bölcsész karra vezetett az útja, de végül azt sem fejezte be. Ebben egyébként az 1956-os események is közrejátszottak.

Az, hogy végül a költői pálya felé fordult, valójában egy barátjának köszönhető. Ő volt ugyanis, aki titokban beküldte néhány versét a Magyar Rádió egyik diákköltő versenyére, amit meg is nyert. Ettől kezdve már tudta, hogy ő az írásban szeretne kiteljesedni és minden idejét ennek szentelte.

Első versei mellett irodalmi segédmunkákat vállalt, hogy fenntartsa magát. Társalapítója volt az állam által később szigorúan ellenőrzött Fiatal Művészek Klubjának. Különböző újságoknál dolgozott, ahol többnyire a művészeti rovatokat vezette. Így ismerkedett meg Fülöp János íróval is, akin keresztül a Magyar Televízióhoz került, ahol éveken keresztül foglalkozott gyermekműsorokkal. Innen pedig a Móra Könyvkiadóhoz vezetett az útja, ahol már egyre inkább gyermekeknek szóló műveket kezdett írni.

Olyan mesehősöket és alakokat köszönhetünk neki, mint Süsü, a sárkány, a nagy ho-ho-ho-horgász, Pom-Pom, Mirr-Murr, a Radírpók, Festéktüsszentő Hapcibenő, Sebaj Tóbiás vagy Gombóc Artúr. Ezek többnyire gyermekregényekben tűntek fel, de a nagy közönség leginkább a róluk szóló rajzfilmsorozatokból ismerik őket. Ezek forgatókönyvén is Csukás István dolgozott.

Egyik leghíresebb műve a Keménykalap és krumpliorr, amelyben megismerhettük többek között Bagaméri Mihály fagylaltárust, akiről szobrot mintáztak. Az ebből készült játékfilmet több nemzetközi fesztiválon is jutalmazták.

Csukás István pályafutása során számtalan díjat kapott és kitüntetésekben részesítették. Többek között Kossuth-díjas, kétszeres József Attila díjas, Budapest díszpolgára és a Magyar Érdemrend középkeresztjének birtokosa volt, valamint a Nemzet Művésze.

Csukás István 2020. február 24-én, 83 éves korában hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.