2021.02.22   olvasottság: <1000x   szerző: GGS   hozzászólások: 0

A ’80-as évek (de talán minden idők) egyik legjobb akciófilmje volt a Drágán add az életed!. Bruce Willis kétségtelenül leghíresebb mozija máig megállja a helyét, pedig nélkülözött mindennemű csicsát és CGI-t, csak egy nyers, de izgalmas és pörgős akciófilm volt. A történet sem volt túlgondolva, a színészi alakítások pedig pont annyira voltak jók, amennyire kellett. Mivel a film főgonoszát, Hans Grubert alakító Alan Rickman most töltené be 75. életévét, felelevenítjük, miért is volt eleve bukásra ítélve karaktere mesteri terve.

Mert miről is volt szó? Adott a Nakatomi pláza, egy multinacionális vállalat irodája, ahol épp a karácsonyi partira készülődnek. Ám ekkor egy teherautó gördül be a mélygarázsba, amelyből egy csapatnyi állig felfegyverzett terrorista foglalja el az egész épületet. Hamarosan kiderül, hogy akciójuk célpontja az elnök irodájában található, több lépcsős biztonsági rendszerrel védett széf és annak tartalma. A Hans Gruber által irányított terroristák egy előre felépített terv mentén haladnak, ami akár még sikerülhetett is volna, ha nincs az épületben John McClane, a New Yorki zsaru, hogy megállítsa őket.

Igen ám, csakhogy vannak olyan elméletek, amelyek szerint Hans és csapata terve eleve kudarcra volt ítélve. Ehhez viszont előbb lépésről lépése ismernünk kell ezt a bizonyos tervet. Először is a garázson keresztül behatolva végeznek azzal a maréknyi őrrel, akik a bejáratokat védik. Majd hermetikusan lezárják az egész tornyot és elvágják a telefonkapcsolatot a külvilággal. Ezt követően a tizenharmadik emeleten túszul ejtik a karácsonyi parti társaságát, majd arra kényszerítik Joseph Takagit, a Nakatomi cég elnökét, hogy adja meg a széf kombinációját. De ettől függetlenül is a csapat hackere képes feltörni a széf szinte összes védelmi vonalát, kivéve az elektromágneses zárat. De erre is van megoldás.

Jelentik a rendőrség felé, hogy terroristák szállták meg az épületet, mire azok a protokoll szerint értesítik az FBI-t. Azok is követik a protokollt, és elvágják az épület áramellátását, ezzel feloldva az elektromágneses zárat. Végül a túszokat a korábban C4-es robbanószerrel aláaknázott tetőre vezetik, ahol egy helikopterrel menekülnének el, de valójában csak figyelemelterelésnek használják: felrobbantanák a tetőt a túszokkal, hogy a hatóságok azt higgyék, ők is odavesztek. Majd a végső zűrzavarban titokban távoznak a garázsban álló álmentőautóval.

Nos, a teória szerint az egész terv egy ponton bukhatott volna meg akkor is, ha történetesen John McClane nem kavar be az egésznek eleve. Odáig minden a terv szerint alakult volna, hogy elfoglalják az épületet, feltörik a széfet, majd a túszokat felrobbantva elterelik magukról a figyelmet. Csakhogy a mentőautóval való menekülés már necces dolog. Az épületet eleve körülzárnák eddigre a hatóságok és nem kicsit festene furán, ha egyszer csak egy mentőautó gördülne elő a mélygarázsból. Arról nem is beszélve, hogy annak átvizsgálásakor abban egy rakás terroristát találnának, akik persze beöltözhetnének mentősnek és akár valamelyikük áldozatnak is, ettől még az egész roppant gyanús lenne. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy a kocsi valószínűleg csurig lenne a széfből elhozott kötvénypapírokkal is. De ha még esetleg át is csusszannának a rendőri kordonokon, később ezek a kötvények könnyen visszakövethetők lennének, amint megpróbálják őket pénzzé tenni.