Bevallom, én a puszta látványvilággal nem tudtam mit kezdeni már a megjelenésekor sem. Nagyon sokan méltatták a filmet ebből az aspektusból, viszont számomra ez inkább volt már-már zavaró, semmint meghatározó filmélmény. Nem gondolom, hogy egy szuperhősfilm ne alapozhatna a jól átgondolt történetvezetésre, és a Marvel szerintem ebből a szempontból a mai napig nem hozott igazán kiemelkedőt, ezek a történetek egyszerűen azok, amely különösképpen elgondolkodtatják az embert, persze nem is kell, hogy ez meglegyen egy ilyen volumenű produkciónál. Viszont a Fekete Párducnál először lehetett érezni azt, hogy különösen nagy hangsúlyt helyeztek a castingra, így olyan átütő alakításokat láthattunk, amelyek miatt igazából érdemes újranézni a filmet.
Bevallom, én a puszta látványvilággal nem tudtam mit kezdeni már a megjelenésekor sem. Nagyon sokan méltatták a filmet ebből az aspektusból, viszont számomra ez inkább volt már-már zavaró, semmint meghatározó filmélmény. Nem gondolom, hogy egy szuperhősfilm ne alapozhatna a jól átgondolt történetvezetésre, és a Marvel szerintem ebből a szempontból a mai napig nem hozott igazán kiemelkedőt, ezek a történetek egyszerűen azok, amely különösképpen elgondolkodtatják az embert, persze nem is kell, hogy ez meglegyen egy ilyen volumenű produkciónál. Viszont a Fekete Párducnál először lehetett érezni azt, hogy különösen nagy hangsúlyt helyeztek a castingra, így olyan átütő alakításokat láthattunk, amelyek miatt igazából érdemes újranézni a filmet.