2025.05.21 09:23 missjumpscare Olvasottság: 868x
4

Két lépés előre, egy hátra

A Last of Us sorozat nagy figyelmet kapott, ami nem véletlen: a videojátékok kultikus státuszban vannak, és a rajongók magas elvárásokkal ültek le a képernyő elé. Viszont inkább magában, önálló műként próbáltam értékelni a sorozatot.

Az egyik legszembeötlőbb problémának a tempó ingadozását éreztem. A történet ritmusa néha teljesen felgyorsul, mintha a készítők sietnének előre, hogy minél több eseményt zsúfoljanak bele a rövid epizódokba. Ez az elsietettség viszont ront a nézői élményen, mert az érzelmi súlyú pillanatok nem kapnak elég időt a kibontakozásra, így nem tudnak igazán megragadni.

Két lépés előre, egy hátra

Ezzel szemben vannak olyan jelenetek, amelyek túlontúl elnyújtottak, lassúak, és inkább fárasztóak, mint izgalmasak. Ez a hullámzó tempó rontja az összhatást, és néha nehéz követni, hogy mit szeretnének kiemelni vagy elmélyíteni a történetben.

A karakterek közül számomra Bella Ramsey alakítása volt a legkritikusabb pont. Tudom, hogy a játékban is hasonló, nehéz természetű, bonyolult karaktert formál meg, de ott talán jobban érthetővé válik a viselkedése és a motivációi. A sorozatban viszont sajnos ez az árnyaltság nem jön át teljesen.

Ramsey karaktere egyoldalúnak tűnik, és számomra kimondottan nehéz volt bármi szimpátiát érezni iránta. Ez pedig visszahathat az egész sorozatra, mert egy ilyen központi szereplő esetében elengedhetetlen, hogy a néző legalább részben azonosulni tudjon vele, vagy megértse az indítékait/cselekedeteit.

Az is feltűnt, hogy Ramsey színészi játéka, bár önmagában korrekt, nem találta meg teljesen a karakter lényegét. Egyfajta disszonancia van köztük, ami megnehezíti a hiteles kapcsolat kialakítását a néző és a figura között. Ez az ellentmondás részben a forgatókönyv, részben a rendezés hibája is lehet, de tény, hogy ez az aspektus számomra visszatetsző volt, és egy sorozat esetében ez komoly gyengeség.

Ami Abby karakterét illeti, sajnos nálam ez sem volt egy teljesen meggyőző választás. A játékban Abby egy erőteljes, maszkulin, fizikailag és érzelmileg is határozott figura, akinek jelenléte és személyisége erősen meghatározza a történet egyes szálait. A sorozatban viszont ez a karakter nem jött át ilyen intenzíven.

A színésznő próbálkozása ellenére sem sikerült igazán elhitetni a nézővel, hogy ő az a kemény, markáns személyiség, akit a játékban megismertünk. Ez a hiányérzet rontotta a karakter hitelességét, és kicsit gyengítette a történet másik fontos dimenzióját is.

Joel hiánya pedig különösen érződött néhány részben. Az ő jelenléte nélkül a sorozatnak néha kevésbé volt meg az az érzelmi gravitációja, ami a játékot olyan emlékezetessé tette. Szerencsére a visszaemlékezések megoldása jól működött, és ezek a momentumok segítettek fenntartani a kapcsolatot a néző és a karakter között, enyhítve a távolságérzetet, amit Joel hiánya okozott.

Mindezek ellenére a Last of Us nem tekinthető rossznak. A világépítés, a posztapokaliptikus atmoszféra jól működik, és a többi szereplő is érdekes, a történet pedig elég erős ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődést. Viszont a tempó és karakterábrázolás egyenetlensége miatt nekem nem lett igazán maradandó élmény.

Összességében tehát egy korrekt, de nem kiemelkedő sorozat, amely rajongóknak és poszt-apokaliptikus témák kedvelőinek lehet érdekes, de a karakterek mélysége és a ritmus miatt nem lesz mindenkinek ajánlott.

akció | dráma | horror | kaland | thriller

Joel és Ellie, a járvány-pusztította, eltorzult világban csak egymásra számíthat. A duó kénytelen elviselni az új világ brutalitását; a kegyetlen gyilkosoktól hemzsegő,... több»

4