Spoileres. Egy kicsit.
Nagyon jó mozis élmény volt, mindenképpen ajánlom megtekintésre, szigorúan moziban, nem otthon kis képernyőn átlagos hangzással. És bár látványban, de még inkább hangban és hangulatban nagyon erős, mégiscsak emberi sorsokon keresztül mesél el egy történetet, ami nem sikerül neki maradéktalanul. Bármennyire is jó kikapcsolódás tehát, nekem visszatérő élmény volt a „Na ez hülyeség.”, „Ezt nem veszem be.”, „Ez kifejezetten ellentmondásos.” gondolat.
11-15 éves korom körül néztem viszonylag sok horrort/thrillert, az többnyire ki is ölte belőlem a rajongást a műfaj iránt, félni vagy megijedni meg aligha tudok. Ma már jó, ha évente találok egy kiemelkedő darabot. Legutóbb a Tűnj el! volt ilyen, ezért fogok rá hivatkozni.
Kezdjük tehát a pro oldallal. Már a Vaksötét is használta a „zaj öl” koncepciót eltérő köntösben, de itt mégsem éreztem nagy lenyúlásnak az ötletet. Erre kellett felépíteni az egész filmet, és összességében jól sikerült. Elég hiteles, ahogy a család életmódját ábrázolják, ahol tilos hangot kiadni. Egyrészt ötletes megoldásaik vannak a túlélés érdekében, és van néhány jó jelenet is, ahol a kommunikáció nehézségeit próbálják áthidalni, a megosztott fülhallgatós tánc szép pillanat volt. A hangos beszéd hiánya egy cseppet sem vált a film hátrányára, ez dicséretes teljesítmény. Amikor viszont jön a hang, akkor élvezkedhetünk a hangeffektek és keverés pompás megvalósításában, az egyik legerősebb oldala a filmnek ez ugyanis. Látványban nem annyira kiemelkedő, de ebből a szempontból is teljesen rendben van, a farm helyszín jól illeszkedik mind a látványtervezésbe, mind a történet logikájába. A szörnyek sem lettek túltervezgetve, illik hozzájuk a letisztult alak.
Nem tudnám megmagyarázni, hogy hol a válaszvonal aközött, hogy igényli-e a néző a magyarázatot egy filmhez, vagy sem. Pofátlanul minimális információt kapunk akármiről a Hang nélkül-ben, de ez itt valahogy nem zavart, amíg konzisztens tudott maradni. A színészek közül a lány egész jó volt, na meg Emily Blunt ugyebár. Thrillerben kiemelkedőt színészkedni alig lehet, nem is sokan tudnak, de Daniel Kaluuya és most Blunt is megmutatta, hogy azért nem lehetetlen. Az ajnározását szemléltetném azzal, hogy a szülés jelenetében, amikor kiszakad Bluntból az ordítás, az tényleg olyan, hogy ez könnycseppet is elmorzsoltam. Egy thrillerben! Na mindez azért van, hogy meglegyen a feszült hangulat, ami moziba csábítja a nézőt.
De sajnos szinte minden pozitívumba került logikai bukfenc vagy hátulütő, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Az egész ott kezdődik, hogy a koncepció tényleg jó, de ellentmondásos. Csak szemléltetik, hogy mennyire is jó a lények hallása, de van, hogy adott távolságból muszáj lenne hallaniuk valamit előzetes esetek alapján, mégsem reagálnak. A család stratégiája is megkérdőjelezhető, a szigetelt szoba semmire sem jó, ha közben elhisszük, hogy legalább száz méterekről még a lépések zajára is figyelni kell. A mezítláb közlekedés pedig csak egy jópofa dolog, de nem sok haszna van, inkább kikészíti a lábat, és a birtokon egyébként is homokon járnak. Az egyik elég lenne.
A történet anomáliái úgyszintén levonnak a film értékéből. Sajnos ezek kapcsán éreztem úgy, hogy a Tűnj el!-lel összevetve egészen más volt a munkamódszer. Ott egy üzenetet akartak tolmácsolni egy történettel thriller köntösben. A Hang nélkül feszült thriller akar lenni, csak ehhez muszáj volt keríteni egy történetet, ezért lett az középszerű. Úgy tűnik, nincs menekvés a lényektől, mert mindenhol ott vannak. Mégis rájöttek az emberek, hogy a hangra jönnek, szépen megjelentették újságban, és terjesztették. Furcsa. A kisfiú halála kötelező elem volt, de nem hiteles, hogy ennyire ne figyeljenek egymásra. Vagy ötven méterrel le volt maradva. A szomszéd házaspár jelenetét jobb lett volna kihagyni, nem tesz a filmhez semmit, még az apa jelenetét előre is vetíti. Aztán ott van a szög, ami indokolatlanabb helyre nem is kerülhetett volna, a legrosszabb baki az egész filmben. Aztán, bár még nem úsztam kukoricában, erősen kétlem, hogy a silóban a fizika szabályait betartották volna. A végén a pince-jelenet talán csak nekem furcsa, de nem értem, a lány miért nem mehetett le egész végig. A végén még rájött volna idő előtt a megoldásra? A záró kép pedig annyira elüt a filmtől, hogy igazán kár volt érte.
Összesítve tehát tényleg lehet, hogy az év thrillere lesz, de a thrillerségen kívül valamivel több munkát is elbírt volna az írás, emiatt egy igen erős négy csillagot adok neki.
Köszönöm a Mafab-nak a lehetőséget, egy nyeremény-jeggyel tekintettem meg a filmet.
Spoileres. Egy kicsit. Nagyon jó mozis élmény volt, mindenképpen ajánlom megtekintésre, szigorúan moziban, nem otthon kis képernyőn átlagos hangzással. És bár látványban, de még inkább hangban és hangulatban nagyon erős, mégiscsak emberi sorsokon keresztül mesél el egy történetet, ami nem sikerül neki maradéktalanul. Bármennyire is jó kikapcsolódás tehát, nekem visszatérő élmény volt a „Na ez hülyeség.”, „Ezt nem veszem be.”, „Ez kifejezetten ellentmondásos.” gondolat. 11-15 éves korom körül néztem viszonylag sok horrort/thrillert, az többnyire ki is ölte belőlem a rajongást a műfaj iránt, félni vagy megijedni meg aligha tudok. Ma már jó, ha évente találok egy kiemelkedő darabot. Legutóbb a Tűnj el! volt ilyen, ezért fogok rá hivatkozni. Kezdjük tehát a pro oldallal. Már a Vaksötét is használta a „zaj öl” koncepciót eltérő köntösben, de itt mégsem éreztem nagy lenyúlásnak az ötletet. Erre kellett felépíteni az egész filmet, és összességében jól sikerült. Elég hiteles, ahogy a család életmódját ábrázolják, ahol tilos hangot kiadni. Egyrészt ötletes megoldásaik vannak a túlélés érdekében, és van néhány jó jelenet is, ahol a kommunikáció nehézségeit próbálják áthidalni, a megosztott fülhallgatós tánc szép pillanat volt. A hangos beszéd hiánya egy cseppet sem vált a film hátrányára, ez dicséretes teljesítmény. Amikor viszont jön a hang, akkor élvezkedhetünk a hangeffektek és keverés pompás megvalósításában, az egyik legerősebb oldala a filmnek ez ugyanis. Látványban nem annyira kiemelkedő, de ebből a szempontból is teljesen rendben van, a farm helyszín jól illeszkedik mind a látványtervezésbe, mind a történet logikájába. A szörnyek sem lettek túltervezgetve, illik hozzájuk a letisztult alak. Nem tudnám megmagyarázni, hogy hol a válaszvonal aközött, hogy igényli-e a néző a magyarázatot egy filmhez, vagy sem. Pofátlanul minimális információt kapunk akármiről a Hang nélkül-ben, de ez itt valahogy nem zavart, amíg konzisztens tudott maradni. A színészek közül a lány egész jó volt, na meg Emily Blunt ugyebár. Thrillerben kiemelkedőt színészkedni alig lehet, nem is sokan tudnak, de Daniel Kaluuya és most Blunt is megmutatta, hogy azért nem lehetetlen. Az ajnározását szemléltetném azzal, hogy a szülés jelenetében, amikor kiszakad Bluntból az ordítás, az tényleg olyan, hogy ez könnycseppet is elmorzsoltam. Egy thrillerben! Na mindez azért van, hogy meglegyen a feszült hangulat, ami moziba csábítja a nézőt. De sajnos szinte minden pozitívumba került logikai bukfenc vagy hátulütő, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Az egész ott kezdődik, hogy a koncepció tényleg jó, de ellentmondásos. Csak szemléltetik, hogy mennyire is jó a lények hallása, de van, hogy adott távolságból muszáj lenne hallaniuk valamit előzetes esetek alapján, mégsem reagálnak. A család stratégiája is megkérdőjelezhető, a szigetelt szoba semmire sem jó, ha közben elhisszük, hogy legalább száz méterekről még a lépések zajára is figyelni kell. A mezítláb közlekedés pedig csak egy jópofa dolog, de nem sok haszna van, inkább kikészíti a lábat, és a birtokon egyébként is homokon járnak. Az egyik elég lenne. A történet anomáliái úgyszintén levonnak a film értékéből. Sajnos ezek kapcsán éreztem úgy, hogy a Tűnj el!-lel összevetve egészen más volt a munkamódszer. Ott egy üzenetet akartak tolmácsolni egy történettel thriller köntösben. A Hang nélkül feszült thriller akar lenni, csak ehhez muszáj volt keríteni egy történetet, ezért lett az középszerű. Úgy tűnik, nincs menekvés a lényektől, mert mindenhol ott vannak. Mégis rájöttek az emberek, hogy a hangra jönnek, szépen megjelentették újságban, és terjesztették. Furcsa. A kisfiú halála kötelező elem volt, de nem hiteles, hogy ennyire ne figyeljenek egymásra. Vagy ötven méterrel le volt maradva. A szomszéd házaspár jelenetét jobb lett volna kihagyni, nem tesz a filmhez semmit, még az apa jelenetét előre is vetíti. Aztán ott van a szög, ami indokolatlanabb helyre nem is kerülhetett volna, a legrosszabb baki az egész filmben. Aztán, bár még nem úsztam kukoricában, erősen kétlem, hogy a silóban a fizika szabályait betartották volna. A végén a pince-jelenet talán csak nekem furcsa, de nem értem, a lány miért nem mehetett le egész végig. A végén még rájött volna idő előtt a megoldásra? A záró kép pedig annyira elüt a filmtől, hogy igazán kár volt érte. Összesítve tehát tényleg lehet, hogy az év thrillere lesz, de a thrillerségen kívül valamivel több munkát is elbírt volna az írás, emiatt egy igen erős négy csillagot adok neki. Köszönöm a Mafab-nak a lehetőséget, egy nyeremény-jeggyel tekintettem meg a filmet.