Teljesen felesleges feldolgozás volt. A Vasmacska kölykei a gyerekkorom egyik nagy romantikus vígjátéka, és olyan mélyen beégett az emlékezetembe, hogy – noha legalább 20 éve nem láttam – még mindig emlékszem szinte minden momentumára. Ehhez képest az Átejtve inkább egy gyenge próbálkozás lett, mintsem egy méltó megújítás. A legnagyobb "ötlet" a remake-ben, hogy a nemi szerepeket felcserélték, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy frissnek hasson. Bár néhol próbáltak apró pluszokat hozzáadni, ezek inkább csak rontottak az összképen. Azért a finálé sikeresen megőrizte az eredeti báját, és Eugenio Derbez kellemes meglepetés volt – meglepően jól hozta a figurát, és ő tényleg tudott szórakoztatni. Aki teljesen új filmként nézi, egy középkategóriás romantikus vígjátékot kap, ami a végére biztosan kellemes élményt hagy maga után. De mivel semmi olyan nincs benne, amit a mai igényekhez kellett volna igazítani, érdemesebb inkább az 1987-es Vasmacska kölykeit választani – végül is az az igazi.
Teljesen felesleges feldolgozás volt. A Vasmacska kölykei a gyerekkorom egyik nagy romantikus vígjátéka, és olyan mélyen beégett az emlékezetembe, hogy – noha legalább 20 éve nem láttam – még mindig emlékszem szinte minden momentumára. Ehhez képest az Átejtve inkább egy gyenge próbálkozás lett, mintsem egy méltó megújítás. A legnagyobb "ötlet" a remake-ben, hogy a nemi szerepeket felcserélték, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy frissnek hasson. Bár néhol próbáltak apró pluszokat hozzáadni, ezek inkább csak rontottak az összképen. Azért a finálé sikeresen megőrizte az eredeti báját, és Eugenio Derbez kellemes meglepetés volt – meglepően jól hozta a figurát, és ő tényleg tudott szórakoztatni. Aki teljesen új filmként nézi, egy középkategóriás romantikus vígjátékot kap, ami a végére biztosan kellemes élményt hagy maga után. De mivel semmi olyan nincs benne, amit a mai igényekhez kellett volna igazítani, érdemesebb inkább az 1987-es Vasmacska kölykeit választani – végül is az az igazi.