A Netflix a Klaus - A karácsony titkos történe után az idei ünnepi szezonra is egy fantasztikus karácsonyi eredetfilmet dobott piacra. Matt Haig regényének adaptációja azonban nem a megszokott oldaláról közelíti meg a karácsonyi mitológiát. A történet kezdetén a karácsony még szó szerint gyerekcipőben jár, ugyanis még ismeretlen fogalom az emberek számára, a Télapó pedig még csak kisfiú. Ennek ellenére az egyszerű, ám varázslatos cselekmény az összes jellegezetes karácsonyi hagyományt magába olvasztja, a piros sapkától a kéményen át a házakba csempészett ajándékokig. Történetszövése letisztult, egyszerű, ám tele van érzelmekkel: a kis Nikolas gyermeki vágyódása az édesanya meséinek csodás manóvárosa, Elfhelm után, a szinte egyetlen örökségként megmaradt sapkához való ragaszkodása, a nyílvessző által megsebzett rénszarvassal való találkozás, az apjától való elszakadás, más szegény sorú gyerekek megajándékozásának megható ötlete. Az érzelemfaktor a film legerősebb aduásza, de a látványa sem utolsó, tetőtől talpig télies, ünnepi hangulatot áraszt.
A főhős, Nikolas roppant inspiráló karakter: noha még gyerek, már túl sok rosszat látott, mégis kész megnyitni a szívét mások felé, képes jót tenni másokkal. Az őt megformáló Henry Lawfull bimbózó tehetségéről tesz bizonyságot, érzelemdús alakításával nemcsak megállja a helyét olyan sztárok gyűrűjében, mint Maggie Smith, Kristen Wiig vagy Toby Jones, hanem zömében ő viszi a vállán a filmet.
Maggie Smith, bár nagyszerű színésznő, itt sajnos nem jutott méltányos szerephez. Karaktere keretbe foglalja Nikolas történetét egy esti mese formájában, mely élesen elüt a fő cselekményszáltól, és jobbára csak megakasztja azt. A gyerekszereplők pedig, akiknek a történetet meséli, enyhén szólva is szörnyen rosszul játszanak. Bár a film végén egy viszonylag frappáns momentummal megpróbálják összekapcsolni a 2 cselekményszálat, még így is feleslegesnek mondható ez az adalék.
Kristen Wiig - mint a gonosz Carlotta - kevés jelenete mellett is karakteres gonosz, míg Sally Hawkins gonosz boszorkánya épp ellenkezőleg: kínos és erőltetett, amihez a magyar szinkron is hozzájárul.
A tanulság a szeretet fonossága, de nem a szokásos szájbarágós módon: Nikolas ugyanis nemcsak egyszerűen szeretetet adott, mivel szeretete és önfeláldozása fájdalomból, nincstelenségből és gyászból táplálkozik. Ez az örökérvényü üzenet pedig csak ritkán van ilyen gyönyörűen és őszintén tálalva.
Nikolas édesapja a manók lakhelyét keresi, Elfheimet, azonban fia, Nikolas már rég nem hallott felőle, ezért a keresésére indul. Segítségére van hűséges rénszarvasa, Villám... több»
