Egy végleg halott franchise totális meggyalázása

2021.06.05 23:59 Artemisia Olvasottság: 901x

11

Az első Fűrész-film a 2004-es év üstökösként berobbanó meglepetése volt az akkor még ismeretlen James Wan és Leigh Whannell ötlete alapján. Az eredtileg 9 perces rövidfilmként induló Fűrész rövid időn belül kultuszfilmmé avanzsált, mára pedig minden idők egyik legszuggesszívebb horror franchise-szává nőtte ki magát. Személy szerint lenyűgözőnek találtam/találom a szériát, különösen az első 3 filmet. Lenyűgözött az az eszelős, már-már művészi kreativitás, mellyel a mély erkölcsi mondanivalót és a lelki határokat feszegető brutalitást ötvözte egymással. Egy utánozhatatlan vérfrissítést hozott a horror vénájába, mivel létrehozta az intelligens és gondolati gore-t. És természetesen mindig is egyfajta csodálattal adóztam a sorozat kulcsfigurája, Jigsaw, azaz John Kramer zseniális karaktere előtt, aki egyszerre volt a szadizmus megtestesítője és az erkölcsi iránytű is a történetben.

Ez a szélsőséges kettősség egy újfajta nézőpontból, egy sajátos igazságérzettel és sajátos társadalomkritikával tálalva tette olyan hipnotikus hatásúvá a Fűrész-jelenséget. Az egyre gyarapodó folytatások nyilvánvalóan lemorzsoltak a film erényeiből, és lassan kiveszett belőle az első varázs, egyre nehezebben tudott újat mutatni, mégis elvánszorgott a széria az utolsónak szánt 7. részig, és ez a 7 film egy ugyan változó minőségű, de többé kevésbé egységes egész, hiszen bár John Kramer a 3. részben meghal, az örökösei az ő munkáját folytatták.

De a Lionsgate nem állt itt meg: 2017-ben megjelent a Fűrész - Újra játékban, mely előzményként és folytatásként is funkcionált egyszerre, és bár alapvetően felesleges bőrlehúzás volt, de tipikus Fűrész-hangulatú film is, a jól bevált recept pedig elcipelte a vállán a gyengélkedő sztorit. Aztán jött a teljes reebot ötlete, amely már elöljáróban kikötötte, hogy szakítani fog azokkal a hagyományokkal, melyek miatt a 3. epizód óta még valahogy működött a széria... Elkötelezett Fűrész-rajongóként tehát – az eddigiek fényében – enyhe gyomorgörccsel nyomtam meg a "Play" gombot...

A Spirál: Fűrész hagyatéka az előzetes ígéretekhez híven egy dekagrammnyit sem tartalmaz a Fűrész-filmek szerethető elemeiből. A gore még adott, a kellő brutalitás megvan, de már teljesen funkciójukat vesztették ezek a jelenetek, gyakorlatilag csak felesleges töltelékként vannak jelen. A film koncepcióját teljesen újnak szánták, ami nagyon felemásra sikeredett. Először is az, hogy valaki lemásolja Jigsaw módszereit, korántsem új elem, a rendező Darren Lynn Bousmannak talán nem is cseng ismeretlenül Amanda Young vagy Mark Hoffman neve. És talán a nyomozós szálról beugrik valami, ha a korábbi filmekre gondolunk.

Viszont térjünk át végre arra, ami valóban új! A Spirál – címével ellentmondva – szakít Jigsaw karakterével és indítékaival, ezúttal tényleg minden tekintetben halottnak tekinthető. Az új gyilkos viszont sem karizmában, sem fondorlatosságban, sem semmi másban nem közelíti meg a korábbi örökösöket, pl. Hoffmant. Spoiler nélkül talán annyi elmondható, hogy őt is az igazságosztás vezérli, viszont jóval alacsonyabb síkon, jóval vérszegényebb módon. A motivációi és indítékai megalapozatlanok, sőt az sem tiszta, hogy miért épp Jigsaw módszereivel tesz "igazságot", hiszen látszólag semmi nem köti hozzá. Azok a bizonyos gore jelenetek, a jellegzetes Fűrész-csapdák pedig csak átvezetőként szolgálnak egy-egy jelenet között. Ráadásul unalmasak és egysíkúak, mivel esélye sincs nyerni az alanynak, pedig ezeknek a csapdáknak az a lényegük és üzenetük, hogy nyerhetsz, ha áldozatot hozol.

A promóciós anyagok beharangozták, hogy ezúttal a történet és a karakterek fognak előtérbe kerülni. A játékidő jelentős hányadát valóban a nyomozás teszi ki, azonban ez inkább hátrány, mint előny, tekintve, hogy milyen elnagyolt és hanyag módon van megírva a történet. Csavarokra és fordulatokra ne számítsunk, ahogy összeszedett sztorira sem! A 2000-es évek elején unásig gyártott rendőrös akció-krimik legolcsóbb sablonjaira épül, a fordulatok kilométerekről kiszámíthatók, és legkésőbb a 20-30. perc között rá lehet jönni, hogy mi lesz a film végi "csavar", és ki a gyilkos. Emellett még hiteltelen is az egész, kizárt, hogy profi rendőrök, gyilkossági nyomozók ilyen stílusban dolgoznának.

A karakterek – különsen Chris Rock nyomozója mint főszereplő – pedig feladják az utolsó kenetet a filmnek. Chris Rock alakítása minősíthetetlen, az általa játszott Banks nyomozó borzalmasan ocsmány karakter. Öntelt, hímsoviniszta, hisztiző és örökösen káromkodó ripacs. Persze a többi rendőr sem különb, mindenki bunkó és alpári, ettől eltekintve papírmasé karakterek. A párbeszédek a "fuck", a "shit" és a "nigger" szavak spirálszerű variálgatásából állnak. Húzónévként van ugyan egy Samuel L. Jackson, de ő sem tesz hozzá semmit a végeredményhez. A film maga is egy olcsó utánzat. És ugyanezen koncepció alapján már el is kezdődött a Fűrész X fejlesztése... Vagyis az immár végleg halott franchise totális meggyalázása folytatódik.