George A. Romero 1968-ban valami olyat készített, ami nyomtatott betűkkel került be a horrorfilmek képzeletbeli nagy könyvébe, ez pedig Az élőhalottak éjszakája című alkotása volt. A mai napig referenciaként tekintenek a filmesek Romero klasszikusára és igaz, hogy az elmúlt közel két évtized alatt egyfajta forradalom ment végbe a zombis tematikájú filmek közt, de még mindig rengeteg olyan dolog maradt, ami visszaköszön most is. Az már csak "apróság", hogy mindezt aprópénzből hozta össze, és a mai napig szerepel a horrorja azon a bizonyos listán, melyen a rendkívül alacsony költségvetés mellett sokszorosát visszatermelő filmek szerepelnek (az már csak hab a tortán, hogy filmjét a kritikusok is imádták és éltetik). Ezek után már csak az volt a kérdés, hogy mikor is készülhet el Az élőhalottak éjszakájának a folytatása, ez az év pedig 1978-ban jött el.
Romero 1978-as Holtak hajnala című filmje hű maradt sok szempontból az elődjéhez, mégis sok más szempontból el is tért attól. Kezdjük a költségvetésével! A maga 650 ezer dollárjával nem tartozott a magas költségvetésű alkotások közé még 1978-ban sem, de még magasabb bevételt volt képes generálni, mint az elődje a maga 55 millió dollárjával. Továbbá a kritikusok is imádták, akárcsak Az élőhalottak éjszakáját. Itt végre együtt tudott dolgozni Tom Savinivel, hisz már 1968-ban is tervezték a közös munkát, de ez meghiúsult az amerikai hadsereg miatt, merthogy Sanivinek részt kellett vennie a vietnámi háborúban mint harctéri fotós. Savini jelenléte ennél a filmnél sokkal jobban észrevehető, hisz sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak az élőholtak sminkjei, és nem is lettek rosszul kivitelezve, sőt (bár Savini évekkel később egy interjúban azt nyilatkozta, hogy kevésbé volt ezzel a munkájával megelégedve).
Romero már egy sokkal kiforrottabb társadalomkritikát is megpendít, és nyíltan építkezik is rá a film aránylag hosszúnak mondható játékidejében. Továbbá szintén szem előtt tartotta azt a tényezőt, hogy a főbb szereplői közt ismét legyen egy afroamerikai színész (Ken Foree, aki eddig a filmig egy kevésbé ismert színész volt, hisz szinte csupán egy-két tévésorozatban vállalt szerepet, és a karrierjét ez a film indította el), bár ez igaz a film további szereplőire is. Továbbá megtartotta a bezártság érzetét, akárcsak az előző filmjénél, csak sokkal nagyobb teret adott a szereplőinek (itt nem egy elbarikádozott házban rekednek a szereplők, hanem egy bevásárlóközpontban), de az érzelmi töltöttségén nem változtatott, miszerint a legfőbb konfliktust maga az ember fogja generálni.
Ebben a filmben már azért sokkal több akcióval fűszerezik meg a történetet, de számomra ez is, akárcsak Az élőhalottak éjszakája, elsősorban a hangulatteremtése miatt marad meg az emlékeim közt, hisz e téren még mindig egy erős alkotásról beszélhetünk.
79 Holtak hajnala (1978)
Ha a pokol megtelt, a halottak a földön fognak járni. A zombik immár elszabadultak, seregeik elözönlik, és rettegésben tartják a világot. Négy túlélő egy... több»
