... a két színész játéka miatt!
Olyan szinten kapták el egymás gesztusait, beszédstílusát, hogy a néző csak ámul.
Eredeti hangon és szinkronnal is remek kikapcsolódás.
Kedvenc részem pedig (és bevallom, ezt mindig visszanézem többször is) a fülhallgatós rész.
John Woo amúgy is kedvenc rendező.
A 90-es években olyan filmes látványvilágot teremtett, ami a későbbi rendezői generáció számára etalonként szolgált. (Ha az ember nem tudta a rendező nevét, még akkor is benne élt a gyanú, hogy ez bizony egy Woo-film.)
Mindenképp nézd meg.
Az ötlet, a sztori, a színészi játék, a rendezés, a látvány tökéletes egészet alkot úgy, hogy akkor még nem voltak olyan patent filmes trükkök, mint manapság.
Mindenképpen érdemes a figyelemre!
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!
... a két színész játéka miatt! Olyan szinten kapták el egymás gesztusait, beszédstílusát, hogy a néző csak ámul. Eredeti hangon és szinkronnal is remek kikapcsolódás. Kedvenc részem pedig (és bevallom, ezt mindig visszanézem többször is) a fülhallgatós rész. John Woo amúgy is kedvenc rendező. A 90-es években olyan filmes látványvilágot teremtett, ami a későbbi rendezői generáció számára etalonként szolgált. (Ha az ember nem tudta a rendező nevét, még akkor is benne élt a gyanú, hogy ez bizony egy Woo-film.) Mindenképp nézd meg. Az ötlet, a sztori, a színészi játék, a rendezés, a látvány tökéletes egészet alkot úgy, hogy akkor még nem voltak olyan patent filmes trükkök, mint manapság. Mindenképpen érdemes a figyelemre! Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!