Érthetetle, kusza, semmitmondó film, aminek semmi köze sincs a láncfűrészesékhez. Nem is nevezném horrornak, inkább valami aberrált agyszüleménynek. Talán a tinihorrorok viszonylagos sikerét akarták meglovagolni, nem tudom, de mintha ez a film is önmaga paródiája lenne, és ez is csak ugyanazt az alapot hozza, mint nagyjából az eddigiek, tudniillik egy csapat ember próbálja túlélni a dolgokat. Viszont a karakterek idegesítőek, főleg a tinik, undorító az elkényeztetett nyafogásuk, Bőrpofa "családja" (már ki tudja, hányadik, ezek állandóan változnak) meg mintha egyszerű kriplikké lényegülne át. A film szinte folyamatos és öncélú üvöltözés, hisztériázás, családi erőszak, teljesen szétesik a sztori is, a családtagok sokszor egymást b*sztatják, miközben elmarad a hentelés, ami pedig az efféle horrorok legzamatosabb részét szokta jelenteni. McConaughey karaktere mint egy hisztis, impotens b*zi, üvöltözik, vagdossa magát, a földön fetreng, így egészen öncélúvá válik az egész, legalábbis az én szememben, pedig az elején még érdekes lehetne ez a pszichopata, szadista figura, de hosszabb távon már szerintem fárasztó. Arról nem is beszélve, hogy belevonnak a történetbe egy összeesküvéses szálat is:
CSELEKMÉNYLEÍRÁS
valami pszichikai kísérletről beszél a végén egy fekete öltönyös fickó, előtte meg McConaughey csaja hadovál valamit azokról a befolyásos emberekről, akinek a faszija dolgozik, és akiket senki sem ismer, akik a világot irányítják már ezer vagy kétezer éve, szóval kicsit X-aktás jellegűvé válik az egész. CSELEKMÉNYLEÍRÁS VÉGE
Aztán a film tele van olyasmikkel, hogy mintha az alkotók egyszerűen elfeledkeznének bizonyos dolgokról, pl. az egyik csajt felakasztják egy húskampóra, utána meg már vígan van, és ott kajál a többiekkel az asztalnál. Szegény Bőrpofából is transzvesztitát csinálnak, a végén meg a mezőn forog a kezében a zümmögő láncfűrésszel, szóval kész röhej. Kissé vicces az is, amikor a film közepe táján a háztetőn elfűrészeli a kéményt meg az antennát, de azt sem nagyon értettem, hogy a vége felé honnan a francból kerül elő az a bizonyos repülőgép. A szinkronról nem is beszélek, az is valami katasztrófa, borzalmas hangokat sikerült találniuk némelyik színésznek, és szerintem McConaughey-nak sem állt jól Csuja Imre (egyébként is irritál a hangja, erről nem tehetek). Eléggé bizarr a film, és erről sem nagyon lehet eldönteni, hogy vajon komolynak szánták-e az alkotók, vagy viccnek, de még csak nevetni sem nagyon lehet rajta, és szerintem azzal lőttek bakot (már ha nem eleve paródiának szánták), hogy olyan mondanivalókat akartak beleerőltetni a sztoriba, amik alapvetően nem illenek ebbe a vonulatba: a világot irányító "öltönyösök", a világegyetem kvázi bonyolultsága és kiszámíthatatlansága, a nemi identitás vélt vagy valós zavara (még ha Bőrpofa egyébként is még zakkantabb, mint a mindenkori családtagjai), még mintha az ufókat is bele akarnák keverni, és mindezt a láncfűrészessel próbálják eladni. De számomra a leginkább idegesítő a folyamatos és öncélúan tébolyult üvöltözés volt, ezt a sztorit egy másik, más témájú filmben talán jobban el lehetett volna passzolni, viszont szerintem nem a láncfűrészes filmek keretein belül kellett volna ezt a mozit megcsinálni. Amíg az első rész bizonyos szempontból "jó időben" született meg, hiszen egy válságkorszak problémáira, a kilátástalanságra reflektált, és sikerült megteremtenie a nyomasztó légkört, addig a többi rész már inkább csak a "húzzunk le még egy bőrt" típusú megoldásnak tűnik.
Érthetetle, kusza, semmitmondó film, aminek semmi köze sincs a láncfűrészesékhez. Nem is nevezném horrornak, inkább valami aberrált agyszüleménynek. Talán a tinihorrorok viszonylagos sikerét akarták meglovagolni, nem tudom, de mintha ez a film is önmaga paródiája lenne, és ez is csak ugyanazt az alapot hozza, mint nagyjából az eddigiek, tudniillik egy csapat ember próbálja túlélni a dolgokat. Viszont a karakterek idegesítőek, főleg a tinik, undorító az elkényeztetett nyafogásuk, Bőrpofa "családja" (már ki tudja, hányadik, ezek állandóan változnak) meg mintha egyszerű kriplikké lényegülne át. A film szinte folyamatos és öncélú üvöltözés, hisztériázás, családi erőszak, teljesen szétesik a sztori is, a családtagok sokszor egymást b*sztatják, miközben elmarad a hentelés, ami pedig az efféle horrorok legzamatosabb részét szokta jelenteni. McConaughey karaktere mint egy hisztis, impotens b*zi, üvöltözik, vagdossa magát, a földön fetreng, így egészen öncélúvá válik az egész, legalábbis az én szememben, pedig az elején még érdekes lehetne ez a pszichopata, szadista figura, de hosszabb távon már szerintem fárasztó. Arról nem is beszélve, hogy belevonnak a történetbe egy összeesküvéses szálat is:
CSELEKMÉNYLEÍRÁS valami pszichikai kísérletről beszél a végén egy fekete öltönyös fickó, előtte meg McConaughey csaja hadovál valamit azokról a befolyásos emberekről, akinek a faszija dolgozik, és akiket senki sem ismer, akik a világot irányítják már ezer vagy kétezer éve, szóval kicsit X-aktás jellegűvé válik az egész. CSELEKMÉNYLEÍRÁS VÉGE
Aztán a film tele van olyasmikkel, hogy mintha az alkotók egyszerűen elfeledkeznének bizonyos dolgokról, pl. az egyik csajt felakasztják egy húskampóra, utána meg már vígan van, és ott kajál a többiekkel az asztalnál. Szegény Bőrpofából is transzvesztitát csinálnak, a végén meg a mezőn forog a kezében a zümmögő láncfűrésszel, szóval kész röhej. Kissé vicces az is, amikor a film közepe táján a háztetőn elfűrészeli a kéményt meg az antennát, de azt sem nagyon értettem, hogy a vége felé honnan a francból kerül elő az a bizonyos repülőgép. A szinkronról nem is beszélek, az is valami katasztrófa, borzalmas hangokat sikerült találniuk némelyik színésznek, és szerintem McConaughey-nak sem állt jól Csuja Imre (egyébként is irritál a hangja, erről nem tehetek). Eléggé bizarr a film, és erről sem nagyon lehet eldönteni, hogy vajon komolynak szánták-e az alkotók, vagy viccnek, de még csak nevetni sem nagyon lehet rajta, és szerintem azzal lőttek bakot (már ha nem eleve paródiának szánták), hogy olyan mondanivalókat akartak beleerőltetni a sztoriba, amik alapvetően nem illenek ebbe a vonulatba: a világot irányító "öltönyösök", a világegyetem kvázi bonyolultsága és kiszámíthatatlansága, a nemi identitás vélt vagy valós zavara (még ha Bőrpofa egyébként is még zakkantabb, mint a mindenkori családtagjai), még mintha az ufókat is bele akarnák keverni, és mindezt a láncfűrészessel próbálják eladni. De számomra a leginkább idegesítő a folyamatos és öncélúan tébolyult üvöltözés volt, ezt a sztorit egy másik, más témájú filmben talán jobban el lehetett volna passzolni, viszont szerintem nem a láncfűrészes filmek keretein belül kellett volna ezt a mozit megcsinálni. Amíg az első rész bizonyos szempontból "jó időben" született meg, hiszen egy válságkorszak problémáira, a kilátástalanságra reflektált, és sikerült megteremtenie a nyomasztó légkört, addig a többi rész már inkább csak a "húzzunk le még egy bőrt" típusú megoldásnak tűnik.