Általában ha megnézek egy filmet, ami a zsánereim közé tartozik, és utána ha elkap a hév, hogy mások által írt kommenteket olvassak, mindig az lesz a vége, hogy leírom a véleményem az adott alkotásról.
Vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, viszont egyáltalán nem éreztem azt, amit sok kritikus cikk vagy komment fogalmazott meg. Olvastam ilyeneket pl. Twitteren, hogy unalmas volt a film, mert kevés hangsúlyt fektettek az androidok bemutatására, és többet az emberek szenvedésére. Könyörgöm, ez egy középmezőny film volt, amibe nagyon gyors tempóban csöppentünk bele, kis felvezetővel. A mászkálós rész tényleg sok volt talán, de ahhoz, hogy a szereplőket megszeressük és aggódni tudjunk értük, kellett ez a felvezetés, szerintem. Volt benne bőven történetmesélés, csavar, emberi megpróbáltatások is, az androidok minimális megismerése és lehetőség a további folytatásra, avagy előzményfilmre.
Mitől lesz egy film jó? Pontosan ettől, hogy kap hideget és meleget egyaránt. Ahány ember, annyi stílus és érzelem, és egy filmnek nem az a célja, hogy minden ember elvárásának megfeleljen, hanem hogy adjon valamit, amin el lehet gondolkodni, ami érzelmeket vált kit. Dühöt, félelmet, aggódást, szeretetet, csodálatot, unalmat. Ez egy nagyon megosztó felvétel, és épp emiatt lesz sok ember kedvence. Pl. akik szeretik a posztapokaliptikus sci-fi-thriller műfajt szerintem nem fognak csalódni, ha némi kompromisszummal állnak neki a műfajhoz.
Mattson Tomlin debütáló Mother/Android című filmje számomra zseniális, hiszen az ember kontra robot problematikáját tárja fel Georgia (Chloë Grace Moretz) terhességén keresztül, mely ösztönzésként szolgál főhőseink számára, hogy megszökjenek támadóik elől. Bemutatja a nők anyaság által kapott erejét, hogy a gyermekükért és a családért bármire képesek.
Raúl Castillo szereplését imádtam. Igaz, kevés időt tudhat a magáénak, de szerintem hatalmasat alakított. Kezet nyújtott egy esetlen nőnek, akinek épp arra volt szüksége, majd elsétált vele az erdőbe, és feltárta az androidok érdekeit és az emberek viszonyát, mely szerint "a szeretet tesz önzővé, és ez visz minket a sírba". Ezeket a beszélgetéseket felhasználva értelmet is nyer a film címe, hiszen az anya és egy android vív majd élet-halál harcot egymással.
Az, hogy a film keveset foglalkozik azzal, hogy elmagyarázza a kezdeti tragikus szoftverhibát, és nem foglalkozik az emberiséggel kapcsolatos kérdésekkel sem (hiszen egy pár szemszögéből látjuk az egészet, érezzük a félelmeiket), még nem jelenti azt hogy kizárjuk egy jó, vagy akár nagyszerű film lehetőségét. A félelem az az érzés, amikor valami jövőbeli rosszról szerzünk tudomást, és ebben van bőven félnivaló a jövőt illetően.
55 Anya kontra androidok (2021)
Georgia és Sam megpróbálnak elmenekülni a hazájukban dúló háború elől, amely az emberiség és a mesterséges intelligencia között alakult ki, a pár közben első gyermekét... több»
Szereplők: Chloë Grace Moretz, Raúl Castillo, Algee Smith, Steven Robertson, Oscar Wahlberg
Grat Hölgyem!
:)