Eli Roth rendezésében egy színes, látványos sci-fi akciófilmként próbálja megidézni a népszerű videójáték világát Cate Blanchett, Kevin Hart, Jack Black és más nagynevű színészek közreműködésével. A stílus frenetikus, harsány és poszt-apokaliptikus, de a hangulat meglehetősen üres, és túlságosan steril marad: a látványvilág ugyan hűen hozza a játék extravagáns elemeit, de a humorból, groteszkből és a világ egyedi atmoszférájából szinte semmit sem tud átmenteni, miközben az akciók inkább zavarosan vágottak, dinamikájuk sem túl eredeti.
A cselekmény egyszerű, sablonos, tele van minden logikát nélkülöző, véletlenszerű fordulatokkal: a karakterek csak azért jönnek össze, mert a játékban is így történik, valódi motivációk, karakterívek szinte nincsenek, mindenki jellegtelen vagy kifejezetten idegesítő. Blanchett láthatóan igyekszik életet vinni Lilith szerepébe, de koránál, játékmódjánál fogva kilóg a csapatból, és egyszerűen nem passzol a szerepre, más főszereplők (különösen Ariana Greenblatt Tiny Tinája vagy Kevin Hart Rolandja) szintén erőtlenek vagy teljesen mást hoznak, mint amit a rajongók várnának.
A forgatókönyv széttartó, hiányos, látszik rajta a sok utólagos vágás és kompromisszum – különösen érzelmileg üres, a poénok többnyire célt tévesztenek, a karakterek felszínesek, a történet pedig zavaros és tét nélküli. Objektív szempontból is csalódást keltő, nemcsak a rajongóknak, hanem azoknak is, akik csak egy szórakoztató, újszerű akciófilmet szerettek volna: szubjektíven is azt mondom, hogy az ismerős világból főleg a látvány hordoz valamit, de ez az élmény rövid és hamis nosztalgiával párosul.
A film célközönsége egyértelműen a videójáték rajongóit célozná, de igazán talán csak azok találhatnak benne örömöt, akiknek elég pár felszínes kikacsintás, és nem zavarja őket a kidolgozatlan történet és karakterek – mindenki más pedig egy középszerű, üres lövöldözést kap, valódi élmény nélkül.
Eli Roth rendezésében egy színes, látványos sci-fi akciófilmként próbálja megidézni a népszerű videójáték világát Cate Blanchett, Kevin Hart, Jack Black és más nagynevű színészek közreműködésével. A stílus frenetikus, harsány és poszt-apokaliptikus, de a hangulat meglehetősen üres, és túlságosan steril marad: a látványvilág ugyan hűen hozza a játék extravagáns elemeit, de a humorból, groteszkből és a világ egyedi atmoszférájából szinte semmit sem tud átmenteni, miközben az akciók inkább zavarosan vágottak, dinamikájuk sem túl eredeti.
A cselekmény egyszerű, sablonos, tele van minden logikát nélkülöző, véletlenszerű fordulatokkal: a karakterek csak azért jönnek össze, mert a játékban is így történik, valódi motivációk, karakterívek szinte nincsenek, mindenki jellegtelen vagy kifejezetten idegesítő. Blanchett láthatóan igyekszik életet vinni Lilith szerepébe, de koránál, játékmódjánál fogva kilóg a csapatból, és egyszerűen nem passzol a szerepre, más főszereplők (különösen Ariana Greenblatt Tiny Tinája vagy Kevin Hart Rolandja) szintén erőtlenek vagy teljesen mást hoznak, mint amit a rajongók várnának.
A forgatókönyv széttartó, hiányos, látszik rajta a sok utólagos vágás és kompromisszum – különösen érzelmileg üres, a poénok többnyire célt tévesztenek, a karakterek felszínesek, a történet pedig zavaros és tét nélküli. Objektív szempontból is csalódást keltő, nemcsak a rajongóknak, hanem azoknak is, akik csak egy szórakoztató, újszerű akciófilmet szerettek volna: szubjektíven is azt mondom, hogy az ismerős világból főleg a látvány hordoz valamit, de ez az élmény rövid és hamis nosztalgiával párosul.
A film célközönsége egyértelműen a videójáték rajongóit célozná, de igazán talán csak azok találhatnak benne örömöt, akiknek elég pár felszínes kikacsintás, és nem zavarja őket a kidolgozatlan történet és karakterek – mindenki más pedig egy középszerű, üres lövöldözést kap, valódi élmény nélkül.