Tommy Wirkola filmjeit lehet utálni vagy szeretni, de középút nincs. Igazán a horror műfajában érzi jól magát, és azon belül is szereti a rendhagyó szituációkat. Most sincs ez másként, hiszen egy elhidegült házaspár történetébe csöppenünk bele, akik egy kirándulás alkalmával tervezik egymást eltenni láb alól, azonban az események, ahogy az már lenni szokott, nem várt fordulatot vesznek. Noomi Rapace (Prometheus, Alien: Covenant, Hét nővér) számomra meglepetés volt a kemény feleség szerepében, és egyértelműen az ő zseniális játékára épül a film. A férjet alakító Aksel Hennie is emlékezetes, de a többi szereplőre sem lehet panasz.
Miközben a jellegzetes északi humor hatja át a történetet, szépen lassan fekete komédiából slasher horrorra vált a sztori, abból is a gyomorforgatóan brutálisra, mégis képes közben megnevettetni. Vannak pillanatai, amelyek már-már a Hullajót idézik, azonban néha elveti a sulykot, már ami a gore-t illeti. Egyetlen hibája csupán az, hogy nem képes egyensúlyt tartani a vicces és a meglepően erőszakos pillanatok közt, de még így is egy rendkívül merész és egyedi műfajegyveleg lett. A nem lineáris történetvezetés folyamatosan fenntartja a figyelmet, nincs üresjárat, és ettől olyan élvezetes, mert nincs ideje az embernek az apró hibákon agyalni. Kimondottan brutális, rendhagyó alkotás némi fekete humorral fűszerezve.
Tommy Wirkola filmjeit lehet utálni vagy szeretni, de középút nincs. Igazán a horror műfajában érzi jól magát, és azon belül is szereti a rendhagyó szituációkat. Most sincs ez másként, hiszen egy elhidegült házaspár történetébe csöppenünk bele, akik egy kirándulás alkalmával tervezik egymást eltenni láb alól, azonban az események, ahogy az már lenni szokott, nem várt fordulatot vesznek. Noomi Rapace (Prometheus, Alien: Covenant, Hét nővér) számomra meglepetés volt a kemény feleség szerepében, és egyértelműen az ő zseniális játékára épül a film. A férjet alakító Aksel Hennie is emlékezetes, de a többi szereplőre sem lehet panasz. Miközben a jellegzetes északi humor hatja át a történetet, szépen lassan fekete komédiából slasher horrorra vált a sztori, abból is a gyomorforgatóan brutálisra, mégis képes közben megnevettetni. Vannak pillanatai, amelyek már-már a Hullajót idézik, azonban néha elveti a sulykot, már ami a gore-t illeti. Egyetlen hibája csupán az, hogy nem képes egyensúlyt tartani a vicces és a meglepően erőszakos pillanatok közt, de még így is egy rendkívül merész és egyedi műfajegyveleg lett. A nem lineáris történetvezetés folyamatosan fenntartja a figyelmet, nincs üresjárat, és ettől olyan élvezetes, mert nincs ideje az embernek az apró hibákon agyalni. Kimondottan brutális, rendhagyó alkotás némi fekete humorral fűszerezve.