1986. október 2-án mutatták be a Macskafogót.
Egy ilyen mesefilm megalkotása, forgalomba hozatala abban az időben nem volt kis vállalkozás, mégis sikerült, és azóta a Macskafogó töretlen népszerűségnek örvend.
Az ötlet még napvilágot sem látott, még kósza gondolat sem volt a rendező fejében, amikor egy külföldi dalt (The Manhattan Transfer: Four Brothers) meghallva elhatározta, hogy ha megteheti, készít egy olyan filmet, amibe a hallott dalt beleteszi. Ez volt a mindenki számára ismert 4 gengszter című szám. Azonban a jogvédelem itt is működött, így a dalt először meg kellett vásárolni a zenekartól, amiért 10.000 dollárt ki is fizettek. Ez az összeg több volt, mint a Macskafogó teljes költségvetése!
Nepp József munkássága tagadhatatlanul egyedi és értékteremtő, azonban azt kevesen tudják, hogy munkáira erősen hatással voltak képregény karakterek, szuperkémek. Ez a nyugatról vett ihlet majdnem a Macskafogóba került. És ez volt az oka annak, hogy a magyar ítészek egyetlen fillér támogatást sem adtak az elkészítéséhez. (Természetesen ezt később újragondolták, mikor látták, hogy mekkora hazai siker a film.) Tehát a Macskafogó még ha magyar ötlet is, és magyarok készítették, külföldi tőkéből valósult meg. A kanadai és a német finanszírozók – ahogy az ilyenkor lenni szokott – nagyban megnehezítették a készítést, de Nepp József a józan ész keretein belül belement a változtatásokba.
Magyarországon hatalmas durranás volt, Amerikában is pozitívan fogadták, ahogyan a szocialista országokban is. Hollandiában is sikeresen debütált, ám Franciaországban a kedvező fogadtatás ellenére sem maradt meg a köztudatban.
Az amerikai forgalmazók minden szereplő nevét megváltoztatták, hogy még véletlenül se emlékeztessen egy nézőt sem a szocialista világra, amiről Amerikában egyébként rohadtul keveset tudtak. Mégis a félelem, hogy kommunista vagy netán szocialista érzetet kelt az amerikai nézőkben, igen erősnek bizonyult.
Aki látta már a Macskafogót, jogosan gondolja, hogy megért volna egy arany szobrocskát. Akkor miért is nem kapott? Nos, 2002-ig nem volt olyan kategória az Oscaron. Az animációs filmeket meg alapban beskatulyázták a gyerekfilmek csoportjába.
A Macskafogó azonban nemcsak sikert hozott Magyarországnak, hanem bizonyos tekintetben veszteséget is. Ugyanis a filmben aktívan dolgozó Maros Zoltán a bemutató után elhagyta az országot, és a Disney-nél dolgozott tovább. Nevéhez olyan animációk fűződnek, mint a világhírű Notre Dame-i toronyőr vagy a Tarzan... stb. Itthon Pityke őrmester volt a másik nagy dobása a tervezőnek.
A Macskafogó nemcsak világhírű animációs film volt, hanem egyedi és megismételhetetlen. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint a Macskafogó 2, ami akkora marhaság lett, és olyan színvonaltalan, hogy a legtöbb magyar néző teljesen kiakadt miatta.
Az 1986-os Macskafogónak azonban teljes mértékben méltó helye van bárkinek a bakancslistájában. Jópofa, humoros, ötletes, izgalmas, érdekes... stb.
Így aztán hosszúra nyúlt szösszenetemet csak ennyivel zárnám:
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!
1986. október 2-án mutatták be a Macskafogót.
Egy ilyen mesefilm megalkotása, forgalomba hozatala abban az időben nem volt kis vállalkozás, mégis sikerült, és azóta a Macskafogó töretlen népszerűségnek örvend.
Az ötlet még napvilágot sem látott, még kósza gondolat sem volt a rendező fejében, amikor egy külföldi dalt (The Manhattan Transfer: Four Brothers) meghallva elhatározta, hogy ha megteheti, készít egy olyan filmet, amibe a hallott dalt beleteszi. Ez volt a mindenki számára ismert 4 gengszter című szám. Azonban a jogvédelem itt is működött, így a dalt először meg kellett vásárolni a zenekartól, amiért 10.000 dollárt ki is fizettek. Ez az összeg több volt, mint a Macskafogó teljes költségvetése!
Nepp József munkássága tagadhatatlanul egyedi és értékteremtő, azonban azt kevesen tudják, hogy munkáira erősen hatással voltak képregény karakterek, szuperkémek. Ez a nyugatról vett ihlet majdnem a Macskafogóba került. És ez volt az oka annak, hogy a magyar ítészek egyetlen fillér támogatást sem adtak az elkészítéséhez. (Természetesen ezt később újragondolták, mikor látták, hogy mekkora hazai siker a film.) Tehát a Macskafogó még ha magyar ötlet is, és magyarok készítették, külföldi tőkéből valósult meg. A kanadai és a német finanszírozók – ahogy az ilyenkor lenni szokott – nagyban megnehezítették a készítést, de Nepp József a józan ész keretein belül belement a változtatásokba.
Magyarországon hatalmas durranás volt, Amerikában is pozitívan fogadták, ahogyan a szocialista országokban is. Hollandiában is sikeresen debütált, ám Franciaországban a kedvező fogadtatás ellenére sem maradt meg a köztudatban.
Az amerikai forgalmazók minden szereplő nevét megváltoztatták, hogy még véletlenül se emlékeztessen egy nézőt sem a szocialista világra, amiről Amerikában egyébként rohadtul keveset tudtak. Mégis a félelem, hogy kommunista vagy netán szocialista érzetet kelt az amerikai nézőkben, igen erősnek bizonyult.
Aki látta már a Macskafogót, jogosan gondolja, hogy megért volna egy arany szobrocskát. Akkor miért is nem kapott? Nos, 2002-ig nem volt olyan kategória az Oscaron. Az animációs filmeket meg alapban beskatulyázták a gyerekfilmek csoportjába.
A Macskafogó azonban nemcsak sikert hozott Magyarországnak, hanem bizonyos tekintetben veszteséget is. Ugyanis a filmben aktívan dolgozó Maros Zoltán a bemutató után elhagyta az országot, és a Disney-nél dolgozott tovább. Nevéhez olyan animációk fűződnek, mint a világhírű Notre Dame-i toronyőr vagy a Tarzan... stb. Itthon Pityke őrmester volt a másik nagy dobása a tervezőnek.
A Macskafogó nemcsak világhírű animációs film volt, hanem egyedi és megismételhetetlen. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint a Macskafogó 2, ami akkora marhaság lett, és olyan színvonaltalan, hogy a legtöbb magyar néző teljesen kiakadt miatta.
Az 1986-os Macskafogónak azonban teljes mértékben méltó helye van bárkinek a bakancslistájában. Jópofa, humoros, ötletes, izgalmas, érdekes... stb.
Így aztán hosszúra nyúlt szösszenetemet csak ennyivel zárnám:
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!