A Wicked 2. szerintem igazi örömfilm lett, és nekem még jobban is tetszett, mint az első rész. Úgy éreztem, mintha minden, amit az első film csak felvezetett, itt végre teljes erővel kinyílt volna. A történet érzelmileg teltebb, a karakterek útja tisztább, és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az a barátság, ami Glindát és Elphabát igazán különlegessé teszi. Kifejezetten élveztem, hogy a folytatás könnyedebb, játékosabb hangvételű, miközben mégis szépen zárja le az egész mesét. A zenei részek is sokkal élőbbnek és erőteljesebbnek hatottak. Mintha több szív, több humor és több szín került volna minden jelenetbe. A látvány kifejezetten magával ragadó, de sose nyomja el a történetet. Összességében a második rész nekem olyan volt, mint egy nagy, vidám, színes finálé. Minden a helyére került, és mosollyal álltam fel a film végén. Ez az a fajta folytatás, amire érdemes volt várni.
A Wicked 2. szerintem igazi örömfilm lett, és nekem még jobban is tetszett, mint az első rész. Úgy éreztem, mintha minden, amit az első film csak felvezetett, itt végre teljes erővel kinyílt volna. A történet érzelmileg teltebb, a karakterek útja tisztább, és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az a barátság, ami Glindát és Elphabát igazán különlegessé teszi. Kifejezetten élveztem, hogy a folytatás könnyedebb, játékosabb hangvételű, miközben mégis szépen zárja le az egész mesét. A zenei részek is sokkal élőbbnek és erőteljesebbnek hatottak. Mintha több szív, több humor és több szín került volna minden jelenetbe. A látvány kifejezetten magával ragadó, de sose nyomja el a történetet. Összességében a második rész nekem olyan volt, mint egy nagy, vidám, színes finálé. Minden a helyére került, és mosollyal álltam fel a film végén. Ez az a fajta folytatás, amire érdemes volt várni.