Berobbant az oly régóta várt film! Az Ég összeért a Földdel, a madarak nem csiviteltek, felrobbant az internet, égtek a telefonok, mindenki megrohamozta a mozikat, a napilapok csak erről cikkeztek, mindenki erről beszélt, a kollégáim mintha kaptak volna egy adrenalinlöketet, égett a kezük alatt a munka (vagy csak úgy csináltak), én meg csak álltam szótlanul, és pókerarccal néztem Őket. Még az Index oldalán a kritikus is azt írta, hogy „Megfagyott a vér az ereinkben az új Alien-filmtől”! (Gondoltam, ajánlok a kritikusnak pár jóval félelmetesebb filmet, ha ettől megfagyott benne a vér, hogy mit szólna azokhoz a filmekhez?)
Én már az első húsz perc után tudtam, hogy ez nem az én filmem! (Mindenkinek más a véleménye, és ez így van jól!) Szép lassan végigszenvedtem az egészet, egy nagyot ásítottam, és utána elnyomott az álom! Reggel magamhoz térvén, első kérdésem az volt, hogy mi volt ez? Válasz persze nem jött! (Valószínű, hogy mindenkinek megvan a maga kedvenc része az Alien-filmekből, számomra az eredeti, az egyetlen, a Number One: A nyolcadik utas: a Halál, Ridley Scott 1979-ben rendezett filmje. Nem véletlen, hogy a 10 legjobb sci-fi horrorfilmek listáján helyet kap azóta is, és ahogy látom, ez így is marad! (Kíváncsi leszek, hogy ez a film hol fog elhelyezkedni a tíz legjobb sci-fi horrorok között.)
Nem sikerül túlszárnyalni az eredetit, és nem fogom felpontozni, csak azért, mert pár Alien szaladgál és gyilkol a történetben! A film nézése közben néha-néha déjá vu érzésem volt, mintha ismerős lenne egy-egy helyszín, pár jelenet, egy arc a múltból, és nem tudtam, hogy hol vagyok. Én valami nagy durranásra, valami igazán újra számítottam, és lehet, hogy ezért nem sikerült ráhangolódnom a sztorira. Túl sok volt az érzelgősség: párbeszédek az életről, egy nem kívánt terhesség, a rengeteg favicc, egy szintetikus vagy mesterséges személy, akinek az állandó aggódástól annyi ránc futott össze a homlokán, hogy egy mopsz képe ugrott be nekem, valahogy nem passzolt sem a témához, sem a műfajhoz. A rendező egyben a forgatókönyvíró, Fede Álvarez lehet, hogy kihozta a maximumot, amit tudott.
A színészek játéka számomra felejthető és a szövegkönyvük tartalma is! (Úgy gondolom, hogy a káromkodásoktól nem lesz egy film izgalmas!) A zene (Benjamin Wallfisch) egészen jó volt! Egyszer nézhető alkotás, szerintem! Jó szórakozást kívánok!
68 Alien: Romulus (2024)
Egy elhagyott űrállomás elfeledett mélységeibe merészkedve egy csapat fiatal űrgyarmatosító találkozik az univerzum legborzalmasabb életformájával. A producer Ridley Scott, aki... több»
Szereplők: Isabela Merced, Cailee Spaeny, Ian Holm, Archie Renaux, David Jonsson
Sokat változott a világ. Régen egy szakasznyi jól kiképzett és felszerelt katona kevés volt az Alienek ellen, most meg egy 20 év körüli bányász lány elég. Én ezt sérelmezem. Mitől félelmetes horror ez? Ki kezd el félni, ha azt látja, hogy egy kislány is elbánik velük? A film látványra jó volt különben. Csak nem volt félelmetes horror...