Ez az egyik legszebb, legkedvesebb "sírós" filmem, ha szomorú vagyok, csak előveszem, és jól kisírom magam, elejétől végéig potyognak a könnyeim, és utána megkönnyebbülök. Többször meg kell nézni. Először nem értettem, és nagyon haragudtam a főszereplő srácra, hogy milyen bunkó. Aztán, persze, mindenre fény derül. Sokszor feldolgozott történet, de mégse válik unalmassá, nem veszíti el a szépségét. A főszereplő leányzót (Zhou Dongyu) nem igazán kedveljük, de nem is az a cél, azt hiszem, a gyász folyamatát akarja bemutatni az ő érzésein keresztül a film, és hát közben nemigen érezhetjük jól magunkat. Nagyon megindító, amikor a riadtsága, a fájdalma végül utat tör, és artikulátlan hangokat ad ki magából. Megható a macis jelenet és falra rajzolás is, szívhez szóló, de nem válik giccsessé. A film nem válaszokat közvetít, hogy mi miért történik, inkább csak érzéseket, hangulatokat. A sok szomorúságot oldja az iskolai vidám táncjelenet, ami azóta is a kedvencem. A záró dal gyönyörű. (For a While)
Lee Joon Gi remekül alakít, természetes a kínai kiejtése, de mégis egyedi. Ez talán nem annyira ismert filmje, de mindenképpen ajánlom megtekintésre. Sírós nézőknek sok zsebkendővel!
Ez az egyik legszebb, legkedvesebb "sírós" filmem, ha szomorú vagyok, csak előveszem, és jól kisírom magam, elejétől végéig potyognak a könnyeim, és utána megkönnyebbülök. Többször meg kell nézni. Először nem értettem, és nagyon haragudtam a főszereplő srácra, hogy milyen bunkó. Aztán, persze, mindenre fény derül. Sokszor feldolgozott történet, de mégse válik unalmassá, nem veszíti el a szépségét. A főszereplő leányzót (Zhou Dongyu) nem igazán kedveljük, de nem is az a cél, azt hiszem, a gyász folyamatát akarja bemutatni az ő érzésein keresztül a film, és hát közben nemigen érezhetjük jól magunkat. Nagyon megindító, amikor a riadtsága, a fájdalma végül utat tör, és artikulátlan hangokat ad ki magából. Megható a macis jelenet és falra rajzolás is, szívhez szóló, de nem válik giccsessé. A film nem válaszokat közvetít, hogy mi miért történik, inkább csak érzéseket, hangulatokat. A sok szomorúságot oldja az iskolai vidám táncjelenet, ami azóta is a kedvencem. A záró dal gyönyörű. (For a While) Lee Joon Gi remekül alakít, természetes a kínai kiejtése, de mégis egyedi. Ez talán nem annyira ismert filmje, de mindenképpen ajánlom megtekintésre. Sírós nézőknek sok zsebkendővel!