Ez a film megpróbál egy SNL vagy Comedy Central szintű sketchből történetet kovácsolni, azonban olyan hamar saját csapdájába esik, hogy azon gondolkoztam, a meta köntösbe töltött narratíva direkt ilyen közhelyekre épül-e, vagy valami valahol nagyon félrement?
A sztori főszereplője a félig fekete, visszahúzódó Aren, aki belép egy titkos társaságba. A címszereplő klub célja a filmekből ismert fekete sidekick karakter megtestesítése és a fehérek segítése, hogy a feketéknek jó legyen. Hisz valahogy minden fehérben benne van a lehetőség, hogy valahogy rosszat tegyen a feketéknek, a rendőröktől egészen a random irodistákig. És nem tudom, nekem ez kicsit rasszistának hangzik, de nem olyan vicces módon, ahogy ezt a film gondolja.
Meg kell hagyni, a rendező csavar egy kicsit a formulán, a történet során többször is, még egy romantikus vígjátékba is belecsöppenünk, ahol szintén a zsánerből ismert sztereotípiákkal találkozunk. De valahogy a film sekélyes marad, nincs olyan stílusa vagy humora, mint mondjuk a Dear White People-nek vagy olyan erős sztorija, mint mondjuk a Get Outnak vagy az American Fictionnek. Karakterei gyengék, története kiszámítható, ami meglepő, ahhoz képest, mennyire provokatív az alapkoncepció.
Kicsit jobban át kellett volna gondolni ezt.
Ez a film megpróbál egy SNL vagy Comedy Central szintű sketchből történetet kovácsolni, azonban olyan hamar saját csapdájába esik, hogy azon gondolkoztam, a meta köntösbe töltött narratíva direkt ilyen közhelyekre épül-e, vagy valami valahol nagyon félrement?
A sztori főszereplője a félig fekete, visszahúzódó Aren, aki belép egy titkos társaságba. A címszereplő klub célja a filmekből ismert fekete sidekick karakter megtestesítése és a fehérek segítése, hogy a feketéknek jó legyen. Hisz valahogy minden fehérben benne van a lehetőség, hogy valahogy rosszat tegyen a feketéknek, a rendőröktől egészen a random irodistákig. És nem tudom, nekem ez kicsit rasszistának hangzik, de nem olyan vicces módon, ahogy ezt a film gondolja.
Meg kell hagyni, a rendező csavar egy kicsit a formulán, a történet során többször is, még egy romantikus vígjátékba is belecsöppenünk, ahol szintén a zsánerből ismert sztereotípiákkal találkozunk. De valahogy a film sekélyes marad, nincs olyan stílusa vagy humora, mint mondjuk a Dear White People-nek vagy olyan erős sztorija, mint mondjuk a Get Outnak vagy az American Fictionnek. Karakterei gyengék, története kiszámítható, ami meglepő, ahhoz képest, mennyire provokatív az alapkoncepció.
Kicsit jobban át kellett volna gondolni ezt.