A nagy finálé számomra egy méltó, mégis nosztalgiával teli búcsú volt ettől a világtól. A film végig azt sugallja, hogy semmi sem állandó. A pompás kastély falai között ugyan minden elegánsan és rendben zajlik, de a társadalmi változások, a gazdasági bizonytalanság és a családi konfliktusok lassan átalakítják mindazt, amit a sorozat kezdetétől megszoktunk. Nézőként erősen éreztem a kettősséget. Egyszerre élveztem a szokásos humorral, finom iróniával átszőtt párbeszédeket, miközben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy ez a történet már a lezárásról szól. Megható volt látni, hogyan próbálják a fiatalabb generációk átvenni az irányítást, miközben az idősebbek lassan elengedik a múltat. A film nem harsány drámával, inkább csendes, emberi pillanatokkal ad búcsút a karaktereknek, és ettől hitelesnek tűnik. Nekem leginkább az maradt meg, hogy a szereplők hibáikkal együtt is szerethetőek, és hogy a nagy történelmi fordulatok közepette is az apró emberi döntések számítanak igazán. Bár talán nem a legizgalmasabb rész a sorozat történetében, mégis olyan, mint egy utolsó közös vacsora. Nem a meglepetésekről szól, hanem arról, hogy együtt lehetünk, mielőtt mindenki továbbindul a maga útján.
A nagy finálé számomra egy méltó, mégis nosztalgiával teli búcsú volt ettől a világtól. A film végig azt sugallja, hogy semmi sem állandó. A pompás kastély falai között ugyan minden elegánsan és rendben zajlik, de a társadalmi változások, a gazdasági bizonytalanság és a családi konfliktusok lassan átalakítják mindazt, amit a sorozat kezdetétől megszoktunk. Nézőként erősen éreztem a kettősséget. Egyszerre élveztem a szokásos humorral, finom iróniával átszőtt párbeszédeket, miközben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy ez a történet már a lezárásról szól. Megható volt látni, hogyan próbálják a fiatalabb generációk átvenni az irányítást, miközben az idősebbek lassan elengedik a múltat. A film nem harsány drámával, inkább csendes, emberi pillanatokkal ad búcsút a karaktereknek, és ettől hitelesnek tűnik. Nekem leginkább az maradt meg, hogy a szereplők hibáikkal együtt is szerethetőek, és hogy a nagy történelmi fordulatok közepette is az apró emberi döntések számítanak igazán. Bár talán nem a legizgalmasabb rész a sorozat történetében, mégis olyan, mint egy utolsó közös vacsora. Nem a meglepetésekről szól, hanem arról, hogy együtt lehetünk, mielőtt mindenki továbbindul a maga útján.