Na, ez a film nálam nagyon betalált. Ritkán van olyan horror, amelyik már az alapötletével képes ennyire kellemetlen érzést kelteni bennem, de itt végig ott motoszkált bennem az a bizonyos nyomasztó érzés, hogy valami nagyon nincs rendben. Jessica Chastain játéka különösen erős, mert képes úgy megteremteni a biztonság és a fenyegetés közötti kontrasztot, hogy közben egyre nehezebb eldönteni, mikor bízhatunk abban, amit látunk. És szerintem pontosan ettől működik igazán a film. Nem egyszerűen megijeszteni akar, hanem eléri, hogy kényelmetlenül érezzük magunkat attól is, aminek normális esetben megnyugtatónak kellene lennie. Ami nekem különösen tetszett, az a történet alaphelyzete és az a foko... több»
Pörgősnek pörgős, de az izgalom elmaradt Az Életfutár számomra egy erős közepes film volt. Nem mondanám rossznak, mert végig érezhető rajta, hogy próbál pörgős és feszült akciófilmet készíteni, de valahogy mégsem tudott igazán magával ragadni. Az alapötlet szerintem kifejezetten jó, adott egy időverseny, egy életmentő szerv, egy veszélyes küldetés és rengeteg akadály. Ebből akár egy igazán izgalmas filmet is ki lehetett volna hozni. Nekem azonban az volt az egyik legnagyobb problémám, hogy hiába történik szinte folyamatosan valami, mégsem éreztem azt a feszültséget, amit egy ilyen történettől vártam. Az üldözések és akciójelenetek látványosak ugyan, de nem igazán maradtak emlékezetesek, és sokszor inkább csak sodorták előre a törté... több»
Amikor a wellnessből pillanatok alatt totális káosz lesz Na, kérem szépen, ez pontosan az a film, amit nem világmegváltó gondolatokért ülünk le megnézni, hanem azért, hogy másfél órára kikapcsoljuk az agyunkat, és végigröhögjük az egészet. És nálam bizony betalált! A Csajos hétvége egy pimasz, könnyed, néha teljesen elborult vígjáték barátnőkről, elszabadult helyzetekről, rossz döntésekről és arról, hogy egy nyugis kis hétvége milyen elképesztően gyorsan tud átcsapni vállalhatatlan kalandba. A szereplők között remekül működik a kémia, a poénok pedig pont azt a fajta kellemesen kínos, "úristen, ezt tényleg meglépték?!" érzést hozzák, amin lehetetlen nem vigyorogni. Persze vannak kiszámítható pillanatok, és néhol azért rendesen elgurul a gyógyszer, ... több»
Amikor a világvége is lehet unalmas A Kutya csillagkép alapötlete elsőre kifejezetten ígéretes volt. Egy járvány után szinte teljesen kiürült világ, egy magányos férfi, a hűséges kutyája és egy kemény túlélő, akik egy elhagyott légi bázison próbálnak életben maradni. Hig egy titokzatos rádiójelet is fog, ami talán azt jelentheti, hogy valahol még létezik egy másik, élő közösség. Innen akár egy feszült, izgalmas világvége-film is születhetett volna. Csakhogy nálam az ígéretes alapötlet nagyon hamar kifulladt. A film egyszerűen rettenetesen lassú. Nem azzal van baj, hogy nem pörög folyamatosan az akció, hanem azzal, hogy a csendesebb jelenetek sem tudtak igazán lekötni. Sokszor vártam, hogy végre történjen valami, ami előrébb vi... több»
A Motor City számomra nemcsak egy kemény bosszútörténet, hanem egy olyan film is, amelyben az érzelmek sokszor a kimondott szavaknál erősebben jelennek meg. Különösen megfogott a színésznő alakítása, aki már több filmben is bizonyította a tehetségét, de ebben a szerepben valami egészen különlegeset mutatott meg. Ami igazán lenyűgöző volt benne, hogy szinte beszéd nélkül is képes volt átadni rengeteg érzést. Egy pillantás, egy apró mozdulat vagy egy arckifejezés sokszor többet mondott bármilyen hosszú párbeszédnél. Látszott rajta a fájdalom, az erő és az a belső küzdelem, amit a karaktere átélt. A film sötétebb világa mellett ez a visszafogott, mégis erős alakítás adott egy különleges érzelmi... több»
80 A másik mami (2026)