A csonttemplom sajnos nem tudta újra jó irányba terelni a 28 évvel később elrontott történetszálát és stílusát, sőt, inkább tovább gyengítette az egészet. A 2026-os új részben a túlélő kisfiú bandatag lesz (azoknál, akikkel a 28 évvel később című filmben futott össze a sztori legvégén). Persze bizonyítania kell rátermettségét, ami nem túl fair módon zajlik, hiszen egy nála jóval nagyobb fiúval teszik össze élet-halál küzdelemre. De csodával határos módon nyerni tud, és így a banda tagja lehet. Innentől a kis galeri sorsát követhetjük nyomon: kegyetlenkednek, gyilkolásznak mindenfelé. Közben a doki megszelídít egy alfa zombit, de sajnos nem túl hihető az sem. A legnagyobb gond azonban az, hogy nem tart sehova a történet, nincs fantázia, nincs főhős, nincs grandiózus cselekmény, és nincs izgulnivaló sem. Csak az öncélú kegyetlenkedés, semmi több. Ami az értékelésemet illeti, hosszas gondolkodás után sem tudtam magam rászánni arra, hogy három csillagnál és 60 százaléknál többet adjak Nia DaCosta rendezésére.
A csonttemplom sajnos nem tudta újra jó irányba terelni a 28 évvel később elrontott történetszálát és stílusát, sőt, inkább tovább gyengítette az egészet. A 2026-os új részben a túlélő kisfiú bandatag lesz (azoknál, akikkel a 28 évvel később című filmben futott össze a sztori legvégén). Persze bizonyítania kell rátermettségét, ami nem túl fair módon zajlik, hiszen egy nála jóval nagyobb fiúval teszik össze élet-halál küzdelemre. De csodával határos módon nyerni tud, és így a banda tagja lehet. Innentől a kis galeri sorsát követhetjük nyomon: kegyetlenkednek, gyilkolásznak mindenfelé. Közben a doki megszelídít egy alfa zombit, de sajnos nem túl hihető az sem. A legnagyobb gond azonban az, hogy nem tart sehova a történet, nincs fantázia, nincs főhős, nincs grandiózus cselekmény, és nincs izgulnivaló sem. Csak az öncélú kegyetlenkedés, semmi több. Ami az értékelésemet illeti, hosszas gondolkodás után sem tudtam magam rászánni arra, hogy három csillagnál és 60 százaléknál többet adjak Nia DaCosta rendezésére.