1944-ben szerintem érdemtelenül kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját Charles Coburn. Bumfordi öregként inkább sajnálni lehetett, mint mulatni rajta. Az egy évvel előbb forgatott film a háború idején Washingtonban uralkodó lakáshiány okozta komikus helyzeteket pécézte ki, meglehetősen szellemtelenül. Lehet, hogy a női főszereplő, Jean Arthur más filmekben jobb alakítást nyújtott, de ebben meglehetősen középszerű. Nem is szólva a férfi főszereplőt alakító Joel McCrea-ről, aki a maga idejében nagy sztár volt, de ebben a filmben rendkívül szürkén szerepelt.
1944-ben szerintem érdemtelenül kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját Charles Coburn. Bumfordi öregként inkább sajnálni lehetett, mint mulatni rajta. Az egy évvel előbb forgatott film a háború idején Washingtonban uralkodó lakáshiány okozta komikus helyzeteket pécézte ki, meglehetősen szellemtelenül. Lehet, hogy a női főszereplő, Jean Arthur más filmekben jobb alakítást nyújtott, de ebben meglehetősen középszerű. Nem is szólva a férfi főszereplőt alakító Joel McCrea-ről, aki a maga idejében nagy sztár volt, de ebben a filmben rendkívül szürkén szerepelt.